Oktatás-nevelés

A tavalyi évben a megújuló Nemzeti alaptanterv (NAT) részeként átdolgozták a történelem tantárgy kerettanterveit is. A történelemtananyag fejlesztéséről és a koronavírus-járvány következtében beálló megváltozott konstrukciós elképzelésekről, a leendő érettségi vizsgáról dr. Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, az Óbudai Árpád Gimnázium tanára számolt be lapunknak.

                                                                   
                                                                    „Június volt, s ujjongtunk, nincs tovább”

Az érettségi meghatározó pont a diákok életében, fontos szerepe van a pályaválasztásban. A vizsga sokaknak különlegesen stresszes szituáció, amelyet már második éve nehezítenek a járvány miatti speciális körülmények. Lakatos Anett iskolapszichológust kérdeztük arról, hogyan lehet segíteni a szorongáson, támogatni a felkészülést és enyhíteni a gyerekekre nehezedő elvárások miatti stresszt.

Összeállította: Indri Dániel Janisz
 

Az én ábécém 1.
(OH-MIR01TB/I)

Egy iskola életében – akár tanulói, akár tanári szemszögből nézve – előfordulhatnak olyan események, krízisek, amelyek megoldása túlmutat a tanárok, a szülők, vagy a diákok képességein. Ilyen helyzetek megelőzéséhez és kezeléséhez szakértő tudásra van szükség. Milyen problémák esetén és hogyan tud segíteni az iskolapszichológus? Hogyan lesz valakiből iskolapszichológus? Meddig tart az iskolapszichológus kompetenciája? Kérdéseinkre Lakatos Anett iskolapszichológus válaszolt.

Összeállította: Dallman Kristóf

Földrajz 9.
(OH-FOL09TA és OH-FOL09TB)

Közel egy éve élünk együtt a koronavírus-járvánnyal, valamint annak társadalmi, gazdasági és lelki hatásaival. A járvány elleni védekezés egyik kulcsfontosságú eleme, hogy az élet számos területén – így a köznevelésben is – minimalizáljuk a fizikai kontaktusokat. Az elszigeteltség érzése, a betegségtől, illetve szeretteink elvesztésétől való félelem természetesen egyre jobban megviseli mindenki tűrőképességét. Milyen hatással van a járványhelyzet a lelki egészségünkre? Hogyan enyhíthetők a negatív körülmények a gyermekek, valamint a pedagógusok körében? A kialakult helyzetről és az esetleges jó gyakorlatokról Molnár Anett, a PPKE BTK pszichológus oktatója osztotta meg gondolatait.

„A kultúraváltás, a globalizációs és mobilizációs folyamatok a magyar nyelv életében is változásokhoz vezettek. A korábban helyhez kötöttebben élő, homogénebb közösségek ma már vegyesebb képet mutatnak. Az urbanizációval és a tömegkommunikáció elterjedésével nagyrészt általánossá vált a köznyelv ismerete, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a regionális sokszínűség ne éreztethetné hatását a beszélőközösség tagjainak a nyelvhasználatán is.”