OKI-műhely

A tanulmány egy, a hazai gyógypedagógiai intézmények egészére kiterjedő felmérés eredményeit összegzi. Áttekintést ad a gyógypedagógia helyzetéről, a speciális neveléssel foglalkozó intézmények állapotáról, továbbá elemzi azt, hogy mennyire jutnak érvényre a fogyatékos tanulók nevelését-oktatását szabályozó törvények, szabályok.

A Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága 1998-ban pályázatot hirdetett "A közoktatás aktuális problémáit elemző kutatások" címmel. Az OKI Kutatási Központjában 1999-ben folytatott kutatás "A középiskolázás sajátosságai a középfokú expanzió folyamatában" címmel e pályázat keretében valósult meg. A vizsgálat a középiskolázás kilencvenes évekbeli kiterjedésének oktatáspolitikai és pedagógiai kihívásait s a rájuk adott válaszokat kívánta elemezni. Jelen tanulmány az iskolai szintű vizsgálatok eredményeit mutatja be a középfokú intézmények felvételi, áthaladási, kibocsátási folyamataira, valamint a főbb pedagógiai problémákra figyelve. A kutatási beszámoló néhány részletét adjuk közre. A tanulmány teljes terjedelemben az OKI honlapján olvasható.

A tanulmány egy ózdi kistérség humánerőforrás-fejlesztési programját segítő többéves kutatómunka eredményeit foglalja össze. A fejlesztő munka egyik területe volt azoknak a programoknak a kialakítása, amelyek hozzájárulhatnak a halmozottan hátrányos helyzetű térségben élők munkaerő-piaci aktivitásához, életesélyeik növeléséhez. Különösen érdekesek azok a javaslatok, amelyek az oktatási intézmények szerepének erősítésére vonatkoznak.

A tanulmány áttekinti a közoktatásban érvényesülő területi tervezés értelmezését, a területi tervezésnek az Európai Unióban kialakult gyakorlatát, illetve ennek hazai adaptációját. Összefoglalja továbbá annak az empirikus kutatásnak a főbb eredményeit és következtetéseit, amelyet az OKI Kutatási Központja a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régióban végzett. A tanulmány részletesen bemutatja a humánerőforrás-tervezés jelenlegi gyakorlatát, az ebben érdekelt szereplők tervezésben játszott szerepét, tevékenységeit.

A halmozottan hátrányos helyzetű roma tanulók tanítása speciális pedagógiai szakértelmet, módszereket igényel. A tanulmány roma tanulók oktatásával, nevelésével foglalkozó pedagógusok tapasztalatait összegzi. Az elemzésből kiderül, hogy a pedagógusok többsége számára azért okoz nehézséget a roma gyerekek tanítása, mivel e tanulók esetében sokkal nehezebb elérni a tanuláshoz szükséges motivációt. Ugyanakkor az is érzékelhető, hogy a pedagógusok jelentős sikereket is képesek elérni, amennyiben megfelelő a felkészítésük ezekre a feladatokra.

^[1]Az Oktatási Minisztérium megbízásából 2001 tavaszán az Országos Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV), az Országos Közoktatási Intézet (OKI) és az Oktatáskutató Intézet (OI) közreműködésével nagyszabású óvodai vizsgálatsorozat zajlott

A szerző összefoglalja az óvodai alapprogram alapján készült helyi nevelési programok tartalmának elemzéséről készült vizsgálat tapasztalatait. Megállapításai szerint részletesen kidolgozottak a helyi programokban a szocializáció segítésével foglalkozó tartalmak. A társas és kortársi kapcsolatok fejlesztése nevelőhatásának megjelenítése méltó helyre kerül a helyi nevelési programokban, a közös programok, az élménynyújtás sokszínűsége és fontossága ugyancsak. Az értelmi fejlesztés területeinek meghatározása viszont igen vegyes képet mutat a programokban.

A tanulmány nemzetközi összefüggésben tárgyalja, hogy a környezeti nevelés, illetve általában a fenntarthatóság pedagógiája milyen módon illeszkedik a nevelés-oktatás nagy fejlesztési trendjeibe. Ezt követően részletesen bemutatja, hogy a hazai környezeti nevelés mennyiben követte és követi folyamatosan azokat a nagy európai és világprogramokat, amelyek a fenntarthatóság érdekében szerveződtek. Megismertet a magyar ökoiskolai hálózat tevékenységével, illetve azzal a hálózatépítési munkával, amellyel ez a hazai rendszer a nagy nemzetközi fejlesztő programokhoz kapcsolódik, többek között az ENSI-hez, ahhoz az OECD-szervezethez, amely az iskolai környezeti nevelési programokat egy ernyő alá fogja össze. Látható, hogy az ökoiskola nem egyszerűen a környezeti nevelés szervezeti kerete, hanem új pedagógiai minőség létrehozásának eszközrendszere.

A hazai pedagógiai szakmai közvélemény régóta úgy érzi, hogy a tanulók iskolai munkaterhei jóval nagyobbak a kívánatosnál. Hasonló véleményeket fogalmaznak meg a szülők is. A legutóbbi időkig nem voltak olyan kutatási eredmények, amelyekből világos kép nyerhető a meglehetősen strukturált tanulói alapsokaság munkaterheinek sajátos szerkezetéről. 2002-ben az Oktatási Minisztérium megbízásából az OKI Felnőttoktatási és Kisebbségi Központja a hazai tanulói csoportok egészét lefedő reprezentatív mintán vizsgálatot végzett a tanulói munkaterhekről. A közreadott tanulmány valójában egy gyorsjelentés, amely a vizsgálat főbb tanulságait összegzi. Az eredmények nagy részben visszaigazolják a túlterhelésre vonatkozó közvélekedést, s arra figyelmeztetnek, hogy elengedhetetlen az iskola által közvetített tananyag mennyiségének és szerkezetének újragondolása.

A tanulmány az OKI Program- és Tantervfejlesztési Központja Tanulmányok az iskolafejlesztés nemzetközi gyakorlatából című projektje alapján készült. A projekt célja olyan nemzetközi tanulmánygyűjtemény elkészíttetése volt, amely átfogóan bemutatja az oktatás- és iskolafejlesztés főbb nemzetközi trendjeit, irányait, stratégiáit, eszközeit, támogató rendszerét. A tanulmány az