OECD-tanárkutatás

Új sorozatot indítunk, amelyben a pedagógusok munkájával kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatási eredményeket mutatjuk be. A sorozat aktualitását az adja, hogy 2006–2008 között 21 országban OECD TALIS néven nemzetközi kutatás zajlik a tanári munkával kapcsolatban. Az OECD nemzetközi tanárkutatásának legfőbb célja, hogy átfogó mérési, értékelési, minőségfejlesztési és minőségbiztosítási

A tanulmány az OECD „Kulcsfontosságú témák az európai oktatásban” sorozatában a tanári szakma helyzetét áttekintő nemzetközi vizsgálat legfontosabb eredményeit összegzi. Az olvasó képet kaphat a tanárképzés helyzetéről, a pályakezdő pedagógusok munkába állásának tendenciáiról, továbbá a tanárok élet- és munkakörülményeire vonatkozó összehasonlító elemzés tapasztalatairól. A vizsgálat kiterjedt a tanári bérezés országonkénti sajátosságaira is.

A tanulmány az európai pedagógusfoglalkoztatási gyakorlatban érvényesülő kétféle modell sajátosságait mutatja be. Az egyikben a pedagógusok foglalkoztatása közalkalmazotti, közszolgálati rendszerben történik, a másik lehetséges modell a gazdaság egészében megszokott alkalmazotti foglalkoztatás. A tanulmányból képet kaphat az olvasó arról, hogy az egyes országokban melyik foglalkoztatási forma a jellemző, és arról is tájékozódhat, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat a kétfajta modell működtetése.

^[1]Az OECD nemzetközi tanárkutatását ismertető sorozatunkban a sikeres tanárok pályára vonzását és pályán tartását segítő feltételek megteremtésével kapcsolatos tennivalók magyar nyelvű összegzését adjuk közre. Az elemzés a következő kérdéseket érinti: Milyen problémákkal kell

Gyakran azon buknak meg az iskolai reformok, hogy a reformerek nem számolnak a tanári munka és a tanári szerepek jellegzetességeivel, főként azért, mert nem ismerik azokat. Pedig a tanári munka valóságos gyakorlatának ismerete a reformok sikerességének elengedhetetlen feltétele. Az írás érinti a tanári elkötelezettség különböző formáinak, a különböző iskolai munkakörnyezeteknek és az eltérő tantestületi kultúráknak a hatását a tanárok reformok iránti nyitottságára, illetve zártságára. Egy amerikai és egy kanadai reformtörekvés elemzésével és az azokból kibontott kutatói javaslatok bemutatásával arra hívja fel a figyelmet, hogy a tanárok jövőt formáló szerepét negligáló reformok valójában magát a jövőt élik fel.

A nemzetközi tanárkutatásról szóló ismertető második része a tanárok szakmai tevékenysége feletti kontroll problémáját elemzi.^[1] Az ismertetésből kiderül, hogy minden vizsgált országban pontosan meghatározottak azok az időkeretek, amelyeket a tanároknak szakmai

A tanulmány célja az általános és középiskolai tanárok teljesítmény alapú díjazási rendszerének szakirodalmi áttekintése. Bár a hazai diskurzusban és oktatáspolitikában új keletű a teljesítmény alapú díjazás rendszere, a program világszerte, különösen az Egyesült Államokban nagy múlttal rendelkezik. Az elmúlt tíz évben számos ország vezetett be különféle teljesítményértékelési eljárásokat, hogy azok segítségével módosítsa a tanári bérskálát. A rendszer újítása, hogy többféle szempont szerint jutalmazza, illetve bünteti a pedagógusokat. A tanulmány első két fejezete a különféle teljesítmény alapú díjazási rendszereket mutatja be, majd a harmadik fejezetben a rendszer melletti, a negyedikben, pedig az ellene szóló érveket foglalja össze. Az ötödik fejezet végiggondolja, miért nehéz az ilyen rendszerek alkalmazása a gyakorlatban, végül a hatodik fejezet a rendszerek hatásait és tapasztalatait tekinti át.

^[1]Az OECD-tanárkutatás eredményeit bemutató sorozat harmadik része áttekinti a tanári szakmát érintő különböző európai bérpolitikákat, figyelemmel az alapbérekre és a béremelések, bérkiegészítések, anyagi juttatások körére. Elemzi továbbá, hogy milyen mértékben történik központilag

^[1]A tanulmány az egész életen át tartó tanulás megvalósulásának egyik legfontosabb tényezőjével, a pedagógus szerepével foglalkozik. A szerző szerint az LLL folyamatát meghatározza, hogy az egész életet átfogó tanulás mennyire épül be a pedagógusok gondolkodásába, mennyire készülnek

^[1]A minőségi oktatás fontos feltétele, hogy a tanárok minél gyakrabban vegyenek részt szervezett továbbképzésben. Az írás áttekintést ad az európai országok pedagógus-továbbképzési rendszereiről. A legtöbb országban a továbbképzés szervesen illeszkedik a nemzeti oktatásfejlesztési