Multikulturális műhely

^[1]Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet keretei között működő Szlovák–Magyar Tanári Munkacsoport 2008 májusában két nemzetközi konferenciát tartott a Szülő­föld Alap támogatásával. Az első konferencia^[

^[1]Bevezető

Napjainkban, amikor immár az Európai Unió szintjén napirendre került a közös történelemtankönyvek kérdése, saját közép-európai régiónkban is fel kell tennünk a kérdést, vajon fel vagyunk-e készülve arra, hogy történelemoktatásunkban az uniós alapelveket

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet keretei között működő Szlovák–Magyar Tanári Munkacsoport 2008 májusában két nemzetközi konferenciát tartott a Szülőföld Alap támogatásával. Az első konferencia^[1] előadásai elsősorban a készülő közös magyar–szlovák történelemkönyv történeti hátterét

A közvélemény által közös magyar–szlovák történelemkönyvként ismert projekt megnevezése alapvetően igaz, ám használatának kezdete, nagyjából 1996 óta a rajta dolgozók egyre inkább képesek árnyalni a benne alkalmazandó tartalmi-módszertani eljárásokat, ezért a megnevezés ma már csak leegyszerűsítő gyűjtőfogalomnak felel meg. Az alább közölt tananyag annak a műhelymunkának az eredménye

Mottó: Az egyszeri fiú imája a katedrálisban:
Ó, Uram! Minden ellenségemnek megbocsátottam,
de a listájukat azért megtartom!

Szlovákiában sajnos alig vannak a nemzettudatra vonatkozó empirikus kutatások^[1], és tudomásom szerint az elmúlt évtizedben nemhogy a

^[1]Az írás először a közös magyar–szlovák történelemtankönyv készítőinek jelenlegi helyzetét és sajátos viszonyrendszerét mutatja be. Ezután részlet következik a készülő közös történelemtankönyvből.

Trianon – részlet a tervezett

A szerző azt vizsgálja tanulmányában, mit tanulnak a lengyel gimnazisták a magyar történelemről, milyen magyarságkép jelenik meg tankönyveikben az ezredforduló után. A jelenleg használatos lengyelországi gimnáziumi tankönyvek elemzése alapján megállapítja, hogy az új kiadású lengyelországi gimnáziumi tankönyvekből a lengyel diákok többet tanulnak a magyar történelemről, mint a magyar diákok a lengyel történelemről. Kifejezetten pozitív benyomást keltett a két vizsgált tankönyvsorozat abban a tekintetben, hogy a Magyarországon megszokottnál jóval többet foglalkozik a közép- és/vagy kelet-közép-európai és a kelet-európai eseményekkel, azaz a lengyel diákok jóval részletesebb képet kapnak szomszédaik, mindenekelőtt Oroszország történetéből, mint a magyarok.

Az írás az általános iskolai hálózat demográfiai, finanszírozási és jog­szabályi változások következtében bekövetkezett átalakulását vizsgálja statisztikai adatok segítségével 2001 és 2007 között, külön figyelemmel a kistelepülésekre, a kisméretű iskolákra és a kisebbségi oktatásra. A változások megfigyelhetők a feladatellátási helyek csökkenése mellett a fenntartói szerkezet átalakulásában és a kisebbségi programok indításában is. Az említett tendenciák a kistelepülések iskolahálózatát az átlagnál jelentősebb mértékben érintették.