Műhely

A jelen tanulmány célja egy, a tizenévesek számítógépes játékpraxisait elemző amerikai etnográfiai kutatás (Ito és mtsai, 2010)^[1] eredményeinek bemutatása és értékelése egy

Robbanásszerűen nő a gamifikáció (gamification, játékosítás) fogalmával és jelenségével foglalkozó publikációk és jó gyakorlatok száma, ám mindezeknek csak kisebbik része foglalkozik a pedagógiai

A gamifikáció – vagy más néven játékosítás – a játékok és játékelemek alkalmazását jelenti az élet játékon kívüli területein, célja pedig, hogy az ott zajló folyamatokat érdekesebbé és eredményesebbé tegye. Kiválóan alkalmazható az oktatásban, az egészségügyben, kulturális területeken és a munkahelyi környezetben is – mindenütt minőségi javulást eredményezhet.

A játékosított rendszerek

Kutatók, oktatásfejlesztők és pedagógusok számára fontos és aktuális kérdés, hogyan lehet a web 2.0 által természetessé vált interaktív és részvételi felhasználói magatartást és a hétköznapivá lett digitális technológiát a tanulói produktivitás szolgálatába állítani. Hogyan építhető be tanulóink technológiai tudása a tanulási folyamatba a közösségi oldalakon megszokott önreprezentáció és

Nemzetközi kitekintés

Túlterheltek. Az egyik tanul és dolgozatot ír, a másik tanít és javít. Az egyik felkészül, a másik felkészít; érettségire, tanulmányi versenyre, nyelvvizsgára. Az egyik házi feladatot ír, különórára jár. A másik továbbképzi magát, portfóliót készít, beszámol, adminisztrál. Mindketten igyekeznek megfelelni a XXI. század elvárásainak. Egyikük helyzete sem könnyű.

Az egri Eszterházy Károly Főiskolán Magyarországon elsőként indult el 1992-ben a gazdaságismeret szakos tanárképzés, melyet a bolognai átalakítást követően a közgazdásztanár képzés váltott fel osztott és osztatlan formában. A gazdálkodói kompetenciák fejlesztése piacgazdasági világunkban fontos feladat. A tanárok (különösen, de nemcsak a gazdasági szaktárgyakat

Az 1891-es esztendőt megelőző – a kiegyezést követő – csaknem negyed század (1867–1891) a magyar gazdaság és társadalom, valamint a politikai berendezkedés gyökeres átalakulásának időszaka, történelmünk második reformkora volt. A kiegyezéstől eltelt évtizedek jeles oktatáspolitikusainak korszakos felismerése – Széchenyi szállóigévé vált megállapításának szellemében –, hogy a társadalom

^[1] Herczeg Ferenc emlékiratainak első, a verseci gyermek- és ifjúkorát megörökítő A Várhegy (1933) című kötetében nagy-nagy szeretettel emlékezett vissza temesvári, szegedi és fehértemplomi gimnáziumi diákéveire, s olykor feltűnő kedvességgel rajzolta meg egy-egy tanárának portréját

Az egri tanítóképző intézet 1959-ben szűnt meg. Megszüntetését hosszú ideig nagy hallgatás követte. Emléke még helyben is kezdett kikopni a köztudatból. Én sem foglalkoztam vele, csak  amikor 2009-ben a tanítóképzős öregdiákok azzal kerestek meg, hogy szeretnének egy emlékkönyvet megjelentetni apám születésének közelgő 100. évfordulója

SÁNDOR-SCHMIDT BARBARA, BOZSIK VIOLA

Az oktatáskutatás szerepe a társadalmi - politikai változásokban^[1]

Idén Budapesten rendezték meg az Európai Oktatáskutatási Szövetség (European