Az elmúlt évtizedben az Európai Unió oktatáspolitikájában egyre hangsúlyosabban jelentek meg a szakképzés fejlesztését célzó reformok. A koppenhágai nyilatkozattal kezdődő folyamat legfőbb prioritásai az európai szakoktatás és szakképzés teljesítményének, minőségének és
A tanulmány négy ország (Észtország, Lettország, Csehország és Magyarország) nemzeti fejlesztési dokumentumai alapján az információs és kommunikációs technológiák (IKT) oktatási szerepét vizsgálja. Kimutatja, hogy az európai uniós fejlesztéspolitika hatására a vizsgált
„…Az új házak szűkre szabott udvarai mind csekélyebb tért engednek
a serdülő gyermekek számára (…) Az új lakótelepeken a szabadidős
tevékenységek lehetőségei nagyon beszűkültek.”[1]
„»Ez itt a tenger – mutatjuk a tálcát –, a homokból
Magyarországon 2012 szeptemberében vezették be a középiskolákban a közösségi szolgálatot, mely minden, érettségit szerezni szándékozó diák számára kötelező. A közösségi szolgálat bevezetésétől a társadalmi szolidaritás erősödését várjuk, s egyben az élménypedagógia hatékony eszközeként tartjuk számon. A részt vevő tanulók társadalmi felelősségvállalása mélyülhet általa. Javíthatja az iskola szerepét a helyi közösség életében. A közösségi szolgálatot a tanárok és együttműködő partnerek képzésekkel történő támogatása kíséri. Ha sikeresnek bizonyul a közösségi szolgálat bevezetése a középszintű oktatásba, megfontolandó annak kiterjesztése az általános iskolákra is, érzékenyítő, felkészítő programokkal, s a tevékenységek folytatása a felsőoktatásban is.
A tanulmány célja bemutatni az egész napos iskola pedagógiai koncepciójának alakulását nemzetközi és hazai példák, valamint a hazai jogszabályi változások tükrében. Az egész napos iskolák szakmai munkáját segítő nevelési-oktatási programok fejlesztése jelenleg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.1 21. századi közoktatás (fejlesztés-koordináció) II. szakasz elnevezésű projektjének részeként zajlik. A fejlesztési folyamat fontos eleme a fejlesztést megalapozó és kísérő kutatás, e kutatások első eredményei is ismertetésre kerülnek a tanulmányban. Bemutatjuk az előzetes kutatások tapasztalatai alapján kidolgozott keretrendszert, a nevelési-oktatási programok kutatási-fejlesztési-innovációs folyamatának felépítését, a fejlesztés és a kidolgozandó nevelési-oktatási programok célrendszerét, a fejlesztést támogató kutatások rendszerét, valamint a fejlesztő iskolák szerepvállalását a folyamatban.
(A tanulmány az MPT Szakmai és Vezetői Kollégiumának összevont ülésén - 2014. október 3. - elhangzott előadás szerkesztett változata.)
2016-ban lesz a Magyar Paedagogiai Társaság megalakulásának 125. évfordulója. Alkalom rá, hogy felfrissítsük történeti emlékezetünket, pótoljuk esetleges mulasztásainkat.
Neveléstörténeti fórumainkon időről időre kiújulnak
