Műhely

A szerző gyakorló pedagógusként összegzi azokat az ütközéseket, konfliktusokat, amelyeket szinte minden olyan gyerek, szülő és pedagógus átél, aki részese az iskola mindennapjainak. A szerző abból indul ki, hogy a konfliktusok, az ütközések minden emberi kapcsolat természetes velejárói, s megfelelő szemléletmód esetén kiváló lehetőséget teremtenek a kapcsolatok fejlesztésére, az emberek személyiségének kiteljesedésére. Részletesen elemzi, milyen veszélyekkel jár a konfliktusok megoldatlanul hagyása, s bemutatja azt is, miként válhatnak a konfliktus-megoldási folyamatok építő jellegűvé.

Egyetemisták és budapesti középiskolás fiatalok hogyan készítenek együtt filmet vagy újságot a környezetvédelemről? Hogyan és miért kapcsolódhat mindez a diákönkormányzatokhoz? Hogy kapcsolódik össze a Művészetek Völgye és a Fővárosi Pedagógiai Intézet? A tanulmány a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) 2006 tavaszán megvalósított, Diákakadémia nevű speciális programját és annak tanulságait mutatja be.

A hazai közoktatási rendszer intézményi struktúrájának egyik legfőbb problémája az intézményi működés és a feladatellátás tagoltsága. A probléma megoldásának egyik leghatékonyabb eszközét jelentik a kistérségi társulások. A cikk szerzői azokat a helyi politikai és intézményi konfliktusokat, szervezeti hatásokat elemzik, amelyek a kistérségi társulásokban együttműködő önkormányzati és intézményi partnerek között alakulnak ki.

Közismert, hogy a magyar közoktatás egyik legneuralgikusabb területe a szakiskolai képzés, mivel az idekerülő tanulók jelentős hányada hiányos tudással érkezik az általános iskolából. A tanulmány egy olyan iskolai mérés eszközeit és fontosabb eredményeit mutatja be, amelynek rendszerét, értékelési eljárásait adott iskola dolgozta ki. Ezért nemcsak a lesújtó bemeneti eredményekre, hanem a mérésmetodikai és eredményértelmezési utalásokra is felhívjuk az olvasó figyelmét.

A természettudományi nevelés egyik legnagyobb problémája, hogy miként lehet érdeklődést kelteni a természet jelenségeinek tanulmányozása, megfigyelése, a természeti rendszerekkel való folyamatos ismerkedés iránt. A tanulmány azt a folyamatot mutatja be, amelynek keretében a tanulók a természeti rendszerek sokoldalú tanulmányozásában hasznosítható általános módszereket sajátítanak el, amelyeket később adaptálhatnak a legkülönbözőbb felfedező-, kutatótevékenységekben. Az olvasó jó néhány konkrét módszert ismerhet meg, amelyek a mai erőteljesen elméleti jellegű természettudományi és környezeti nevelést tevékenység- és gyakorlatközpontúvá teszik.

Milyen karrierelképzeléseik vannak a mai középiskolásoknak? Alapvetően erre a kérdésre keres választ Püski Tamás tudományos diákköri pályázatra készült rövid elemzése. Nemcsak a középiskolások pálya- és karrierelképzeléseit mutatja be, hanem a választások motivációs hátterére is választ keres. A felmérés egyik eredménye, hogy a megkérdezettek a karriercélok elérésének leggyakoribb eszközeként a tanulást, a szaktudás megszerzését jelölték meg.

A szerző egy székesfehérvári iskola gyakorló pedagógusa. Tanulmányában az integrált vagy még inkább komprehenzív nevelés egyik fontos, de nem kellően hangsúlyozott problémájával, a szociális kompetencia fejlesztésének gyakorlatával foglalkozik. A különböző szociális hátterű, nagyon eltérő alapkompetenciájú tanulók fejlesztésének ugyanis fontos eleme a szociabilitás terén jelentkező különbségek közelítése. Ennek néhány módszerét mutatja be a tanulmány.

A két tannyelvű oktatás fontos eleme a különböző idegen nyelveken tanított tárgyak szakszókincsének, az adott tudomány- vagy szakmaterület sajátos nyelvismeretének fejlesztése. A tanulmány a német szaknyelvi előkészítés sajátosságainak, problémáinak feltárását célzó, hat középiskolára kiterjedő kutatás eredményeit elemzi. A vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a szaknyelvi előkészítés színvonalát leginkább a tanárok szaktárgyi felkészültsége és idegen nyelvi tudásszintje, továbbá a módszertan kimunkáltsága határozza meg.

Az írás egy kézműipari szakközépiskola tanórán kívüli művészeti nevelési programjait s azok pedagógiai tapasztalatait összegzi. A program gerincét egy képzőművész és egy író műveinek együttes bemutatása képezi. A diákoknak lehetőségük nyílik arra, hogy egyrészt a művészek segítségével fogadjanak be kortárs műveket, másrészt aktívan eljátsszák, lerajzolják a komplex művészi élmény nyomán születő gondolataikat, érzéseiket. Mindez elsősorban a készségfejlesztést, a képességek kibontakozását szolgálja.

A tanulmány arra a kérdésre keres választ, hogy miért nem járnak/miért járnak óvodába a roma gyerekek. Mit kell és mit lehet tenniük az óvónőknek, intézményvezetőknek, döntéshozóknak azért, hogy a szülők számára kívánatossá váljon gyermekeik két-három évig tartó óvodáztatása. A korábbi kutatások áttekintése mellett egy empirikus vizsgálat eredményeit is bemutatja a szerző. A vizsgálat – megerősítve a korábbi kutatásokat – azt mutatja, hogy az óvoda bizalomteli, roma szülők számára is rokonszenves légköre mellett az óvodai vezetők rugalmassága, a védőnők kellő odafigyelése szükséges ahhoz, hogy a roma gyerekek valóban eljussanak az intézményekbe. A cél érdekében számos településen az óvodai férőhelyek számát is bővíteni kellene.