Műhely

A szerző gyakorlóiskolai igazgatóként ír a módszerek fontosságáról. Gondolatmenetének kiinduló tétele, hogy a pedagógus akkor tud megfelelni a hatékony tudásközvetítés követelményének, ha képes a jó módszerek alkalmazására és módszertani kultúrájának megújítására. A legfőbb problémát abban látja, hogy az iskola nehezen veszi tudomásul a tanulók közötti különbségeket, s nem megfelelő eszközrendszert alkalmaz a különbségek kezelésében. Az írás egyik fő következtetése, hogy az iskola pedagógiai, hatékonysági problémáit a tanárképzés megújításával kellene orvosolni, melyben a mainál sokkal kiemeltebb szerepet kapna a leendő pedagógusok módszertani képzése.

A gyermekkori IKT-használat vizsgálata

A 2005/2006-os tanévben folytatott kutatásunk az IKT-használat, a digitális pedagógia befogadásának vizsgálatát tűzte ki célul az iskolai oktatás bevezető és kezdő szakaszában. Arra voltunk kíváncsiak, hogy általános iskoláink mennyire alkalmasak a digitális írástudás megalapozására. Az alsó tagozaton mennyire felkészültek az

A szerző arra a kérdésre keres választ, hogy a környezeti nevelést, a fenntarthatóság pedagógiáját miként lehet összekapcsolni az Ember és társadalom műveltségterülettel. A kapcsolódás lehetőségét az teremti meg, hogy ez a műveltségterület hivatott növelni a tanulók társadalmi, közéleti érzékenységét, feladata fejleszteni a helyi közéleti aktivitáshoz szükséges képességeket. A szerző utal arra, hogy a fenntarthatóság pedagógiája csak a jelenismeret-orientált történelemoktatásban érvényesíthető a maga teljességében.

A szerző olyan kommunikációoktatási, kommunikációs készségfejlesztési kísérletről számol be, amely a középiskolás diákok kifejezőkészségének, nyelvi és metakommunikatív közlési technikáinak alakításán túl személyiségük fejlesztését tekinti céljának. A kommunikációfejlesztés azért is jelentős, mert e „tárgy” tanítása lehetővé teszi a facilitálás, a mentorálás felé elmozduló, újfajta tanárszerep kimunkálását is. A szerző olyan konkrét feladatokat is bemutat, amelyek műalkotások és élethelyzetek bevonásával, egyszerű, hétköznapi megoldásokkal segítik a diákok érzékenységének, empátiájának és önkifejezésének fejlődését.

A fejlesztő pedagógiai szemlélet érvényesítésének legalapvetőbb célja a tanulási nehézségek kialakulásának megelőzése. A szerző bemutatja az óvodáskorúak és az általános iskolás tanulók ilyen célú szűrése során alkalmazható vizsgálatokat. Kísérletet tesz a részképesség-zavarok és a tanulási nehézségek tipizálására, továbbá áttekintést ad az óvodai és iskolai keretek között megvalósítható megelőzés és fejlesztés módjairól. Ezáltal közelebb hozza a gyógypedagógusi és fejlesztő pedagógusi tevékenységet az óvodapedagógusokhoz, a tanítókhoz és a tanárokhoz egyaránt.

Bevezetés

A tanulmány egyik szerzője a 2005/2006-os tanév első félévét Erasmus-ösztöndíj keretében Finnországban a jyvaskylai egyetemen töltötte. A magyar társadalom egészségügyi helyzetét, sportos avagy kevésbé sportos életvitelét már előtte is tanulmányoztuk, azonban a finn emberek életfelfogása, értékrendszere és életminősége újabb irányt mutatott kutatásunkban.

Régóta

A fenntarthatóság mint a pedagógia egészét átfogó szemlélet egyre nagyobb teret kap az oktatásban-nevelésben. Ennek egyik fontos eszköze a projektoktatás. A tanulmány bemutatja, hogy a projektpedagógia eszközei miként alkalmazhatók a fenntartható fejlődés szemléletének mindennapi gyakorlatba történő átültetéséhez szükséges összetett ismeretek közvetítésében, a képességek, attitűdök fejlesztésében.

Magyarországon a pedagógia egyik fontos, ám kevés figyelmet kapó területe a különböző betegséggel élő gyerekek speciális oktatása. A szerző egy több éve működő kezdeményezés, a Bátor Tábor kapcsán végzett kutatás eredményeit adja közre. A táborban alkalmazott terápia révén javul a programban részt vevő gyerekek pszichés állapota; mindenekelőtt a társas kapcsolataikban szükséges beállítódásaik válnak pozitívabbá, csökken az agresszivitásuk, s jobban elfogadják a betegségükből eredő sajátos élethelyzetüket.

A tanulmány az iskoláról és a könyvtárakról kialakult kép sajátosságait elemzi hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamos tanulók körében végzett vizsgálat eredményei alapján. Kiderül, hogy a könyvtárhasználat a mai 12–16 éves fiatalok egyik legkevésbé kedvelt tevékenysége. Többnyire csak akkor használják a könyvtárat, ha valamilyen szaktárgyi feladatuk megoldásához szükségük van a tankönyveiken kívüli információkra. Viszonylag csekély azoknak a diákoknak a száma, akik az iskolai tananyagon kívüli ismeretszerzés terepeként tekintenek a könyvtárra.

A megszokottnál személyesebb hangú írás a tanórán kívüli nevelés egyik legfontosabb színterén, a nem kötelező jellegű, hétvégi kiránduláson adódó kompetenciafejlesztési lehetőségeket mutatja be az olvasónak. A program, amelyet a szerző több szempontból hátrányos iskolai közegben élő gyerekek körében alkalmaz, a szociális kompetenciáktól a kognitív készségeken át a motoros készségek fejlesztéséig képes átfogni a személyiség egészét.