Műhely

A szerzők a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely által szervezett kísérleti programot mutatják be, melynek keretében a részt vevő diákok a holocaust történetét azokon a budapesti helyszíneken ismerhetik meg, amelyek a zsidóság mindennapi életéhez, illetve a történelem egyik legnagyobb népirtásához kapcsolódnak. A program egyik legfőbb értéke, hogy a sokféle foglalkozás, program nemcsak történeti ismereteket nyújt, hanem alkalmas arra is, hogy felismertesse a holocaust, a fasizmus, s ezen keresztül minden emberellenes ideológia elfogadhatatlanságát.

Az iskolát mindenkor erőteljesen meghatározta az a társadalmi, gazdasági tér, amelyben működik. A sok izgalmas kérdést felevető írás egyik központi kérdése, hogy az iskola hogyan tudja kivédeni annak a haszonelvű világnak az értékdiktátumát, amely ma körülveszi. A másik fontos kérdése, hogy milyen módon, milyen szervezeti modellben és technológiával lehet a közoktatásban megteremteni az értékközvetítés és a munkaerő-piaci igényeknek való megfelelés egyensúlyát.

A több évtizedes pedagógiai gyakorlattal rendelkező szerző rövid tanulmányában azt mutatja be, hogy a gyerek számára milyen sokféle módon válik modellé a pedagógus, aki tevékenységével, személyiségének megnyilvánulásaival, teljes iskolán belüli létével visszatükrözi és sajátos módon újratermeli azokat az értékeket, mintákat, amelyek az iskolán kívüli világból erednek.

A mai magyar és európai pedagógiai módszertani irodalomban gyakorta szó esik a kooperatív tanulási formák fontosságáról, lényegesen kevesebbet foglalkoznak azonban tanórai alkalmazásukról. A cikk rövid elméleti áttekintés után a legfontosabb kooperatív tanulási formák gyakorlatába vezet be konkrét példák segítségével, amelyek a Bielefeldi Egyetem „Tanulásfejlesztés és iskolai képzés” elnevezésű szemináriumához készültek a 2005-ös tanév első félévében. A gyakorlatok természetesen nemcsak a főiskolai oktatásban alkalmazhatók, hanem átalakíthatók az általános, illetve középiskolai tanórákon is.

Hálózati vagy horizontális tanulás, tanulószervezet, egymástól tanulás – napjaink szervezetelméleti, szociológiai szakirodalmának talán leggyakrabban használt kulcsfogalmai. A szerző tanulmányában azt mutatja meg, milyen módon alkalmazható a horizontális tanulás egy magyar kisvárosi középiskola minőségirányítást célzó szervezetfejlesztésében.

Az alábbi beszámoló a berettyóújfalui kistérség többcélú önkormányzati társulásának működéséről ad áttekintést. A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy a kistelepülési önkormányzatok sokkal nehezebben szánják rá magukat az intézményfenntartó társulások létrehozására, mint a szakszolgálati feladatok közös ellátását biztosító társulások alakítására. Az olvasó megismerkedhet a kistérségi társulások előnyeivel, illetve azokkal a konkrét területekkel, amelyen minden részt vevő település érdekeit szolgáló társulási formák jöhetnek létre.

^[1]Mi is valójában a fejlesztő pedagógia? Milyen szükségletek hívják életre a fejlesztő pedagógiai tevékenységet egy-egy intézményben? Milyen lehetséges megjelenési formái vannak? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszol a borsodi

A gyógypedagógus szerző tanulmányában bemutatja, miként lehet cselekvések sorába ágyazottan fejleszteni a szövegértés, a kommunikáció bonyolult folyamatait, az ezek mögötti funkciókat, mint hallás, látás, mozgásészlelés, emlékezet, asszociáció. A bemutatott tanulásközpontú óra jól példázza, mit jelent a mindennapi pedagógiai gyakorlatban a kompetenciafejlesztést előtérbe állító tanítás. Különösen érdekes, hogy a mozgásos cselekvések milyen összetett módon képesek segíteni a kognitív képességek hatékony fejlesztését.

Az utóbbi néhány évben több olyan eset került nyilvánosságra, amely a roma tanulók iskolai szegregációjára utalt. Ilyen volt a Fejér megyei Pátka általános iskolájában a roma tanulók megalázó elkülönítése. A többi szegregációs esethez hasonlóan ezt is alaposan kivizsgálta a kisebbségi jogok biztosa. Az esettanulmány nemcsak a konkrét történések, tények leírása miatt érdemes a szakmai közfigyelemre, hanem azért is, mert az eset megoldását követő intézkedéssorozat ellentmondásai jól jelzik, hogy minden segítség ellenére nehézségekbe ütközik a roma tanulók iskolai szegregációjának felszámolása és integrált oktatásuk mindennapi feltételeinek biztosítása. Az esettanulmány jól dokumentálja, hogy a problémák megoldását az integráció ésszerű megvalósítása jelenheti.

Elkészült egy számítógéppel segített, olvasásfejlesztésre és beszédjavítás-terápiára alkalmas eszköz, a Beszédmester. A szoftver bárki számára ingyenesen hozzáférhető az interneten. A program önműködő (gépi) beszédfelismerésen alapuló vizuális beszédkontroll, amely hatékonyan támogatja a hallássérült gyerekek érthető beszédartikulációjának kialakulását, az olvasástanítást és a részképességeikben sérült gyerekek olvasásfejlesztését. A cikk egyrészt röviden bemutatja a Beszédmester szoftvert, másrészt betekintést nyújt az alkalmazása során elért eredményekbe.