Műhely

A hazai iskolai innovációs hálózatok sorában jelentős helyet foglal el az ökoiskolák hálózata, amely a fenntarthatóságra nevelés műhelyévé vált, és amelynek a hatása messze túlmutat a környezettudatos magatartás kialakításán. Széplaki Nikolett tanulmánya az ökoiskolák tanulóinak körében végzett kutatás tapasztalatait adja közre. Kutatásában azt elemezte, hogy az ökoiskola-program mennyiben segíti elő a természettel való harmonikus viszonyhoz szükséges értékek, attitűdök, beállítódások, szokások kialakulását. A vizsgálat eredményei szerint az ökoiskolák a hagyományos programokat megvalósító iskoláknál eredményesebben képesek közvetíteni a környezettudatos életmód kialakításához szükséges ismereteket, melyek a személyiség ösztönzőivé is válnak.

A környezeti nevelés fejlesztésének egyik fontos iránya a tantermen kívüli tapasztalatszerzés arányának jelentős növelése. A lehetséges tapasztalatszerzési terepek közül az egyik legjelentősebbnek tekinthetők a hazai állat- és növénykertek. A Jászberényi Állatkert pedagógiával foglalkozó munkatársainak beszámolójából megtudhatjuk, miként válhat a környezeti nevelés színterévé, a természet világáról való közvetlen tapasztalatszerzés eszközévé egy zoopark. Különösen figyelemreméltó azoknak a modelleknek a bemutatása, amelyekben a környezeti neveléssel foglalkozó pedagógus és az állatkert-pedagógus együttműködése nyomán gazdag tevékenységkínálat teremthető gyerekek és felnőttek számára egyaránt. A beszámoló fontos tanulsága, hogy az állatkert-pedagógia csak akkor lehet eredményes, ha a kertekben folyó tanulói tevékenység szervesen integrálódik az iskolai természettudományi, környezeti nevelésbe.

A múzeumpedagógus szerző, a kortárs művészeti alkotásokat bemutató Ludwig Múzeum munkatársa írásában arról szól, miként lehet közelebb vinni a sokszor nehezebben értelmezhető műveket a gyerekekhez. Az esztétikai élményen túl a kortárs művek alkalmasak a kor életvilágának, egzisztenciális és szociális problémáinak megragadására, a róluk való gondolkodásra. A kortárs művek sajátos formavilágával való ismerkedés, az ebben való elmélyedés hozzájárulhat a gyerekek kreativitásának, innovatív szemléletének fejlesztéséhez. Ez akkor érhető el, ha a művek passzív szemlélésén túl valamilyen művészi, kreatív alkotófolyamatba is bevonják a múzeumban a tanulókat.

Az esettanulmány a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskolában folyó iskolai innováció mindennapjairól szól. A tanulmány a maga történetiségében mutatja be, miként vált egy nagy hagyományokkal rendelkező szakképző intézmény – a törvényi lehetőségek fokozatos tágulásával – olyan fejlesztőműhellyé, amely a tananyagfejlesztésen túl képessé vált a legjobb nemzetközi szakképzési gyakorlat hazai adaptációjára is. A szerző bepillantást enged abba a munkába is, amelynek révén a szervezet alkalmassá vált az innovációra, az ehhez szükséges források megszerzésére és a magas szintű pályázati kultúra elsajátítására.

A szerző Szabolcs-Szatmár megyében végzett vizsgálata alapján elemzi az iskolai agresszió, az úgynevezett bullying-jelenség hátterét, előfordulásának gyakoriságát. A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a társaiktól agressziót elszenvedőknek az aránya magas, s a tanulóknak több mint egytizede rendszeresen agresszív módon terrorizálja gyengébb társait. A támadók között szignifikánsan magasabb a fiúk aránya, ezzel szemben az agresszió áldozatai között mindkét nem szinte azonos arányban fordul elő. Az életkor előrehaladtával jelentősen nő az agresszív magatartást tanúsítók előfordulásának gyakorisága.

A gyakorló pedagógusként dolgozó szerző saját iskolájának osztályfőnökei körében végzett mikrovizsgálat tapasztalataira építve összegzi az osztályfőnöki tevékenység konkrét feladatait. A tanulmánynak az ad különös jelentőséget, hogy a szerző saját iskolája eredményeit összeveti az osztályfőnöki munkáról végzett országos vizsgálat főbb tendenciáival. Egyik legfontosabb következtetése, hogy az osztályfőnök akkor sikeres, ha túl tud lépni az iskolai színtereken, ha képes a tanulókkal, szüleikkel minél gazdagabb személyes kapcsolatok kialakítására, továbbá arra, hogy minél több olyan alkalmat teremtsen, ahol a tanulók az iskola megszokott formáitól eltérő keretek között nyilvánulhatnak meg.

A szerzők vizsgálatukban általános iskolás gyermekek bölcsességképét térképezték fel. A fogalom egyrészt közel van a gyermekekhez, hisz óvodás- és kisiskoláskorban a világról való ismeretszerzés egyik formája a meséken keresztül történik, melyeknek gyakori szereplői a bölcsek. Másrészt e téma kutatói közül többen is úgy vélik, hogy csak a távoli időskorban juthatunk el a bölcsesség állapotába. Negyedik és hatodik osztályos fővárosi tanulók véleményét kérték, hogyan értelmezik ezt a kifejezést, kire, mire gondolnak e szó hallatán, milyen tulajdonságokat kapcsolnak hozzá, és szerintük minek van szerepe a bölcsesség állapotának kialakulásában. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a gyerekek a bölcsesség kialakulásában a legfontosabbnak az olvasás szerepét találják, ugyanakkor az is kitűnik, hogy minél idősebbek, annál kritikusabbak környezetük tagjaival, így tanáraikkal is.

A szerző arra keres választ, miért nem terjed kellő gyorsasággal és hatékonysággal a multimédiás oktatás, illetve kísérletet tesz egy olyan iskola modelljének a felvázolására, amely pedagógiai munkájába beépíti az IKT-eszközöket. Az általa felvázolt jövőkép korántsem utópisztikus, hiszen a felsorolt lehetséges megoldások mindegyike részelemeiben létezik mind a nemzetközi, mind a hazai informatikaoktatás, illetve az informatika tantárgyi alkalmazásának gyakorlatában. A szerző következtetései alapján az informatika széles körű alkalmazásának fontos előfeltétele a speciális iskolai hardverek fejlesztése, a tankönyvkiadókkal együttműködve végrehajtott iskolai szoftverfejlesztés, továbbá az informatikai, multimédiás eszközök alkalmazását katalizáló tanárképzés és továbbképzés.

A speciális nevelési igényű gyermekek és az ép gyermekek magas színvonalú együttnevelése egyre nagyobb feladatot ró a magyar közoktatásra. Az együttnevelés azonban komplex oktatáspolitikai, szervezeti, oktatási és nevelési változásokat igényel. A tanulmány szerzői többéves óvodai együttnevelési projekt tapasztalatai alapján azt mutatják be, hogy a projekt mint szervezetfejlesztési módszer miként használható a szükséges szervezeti és szemléletmódbeli változások megvalósításában.

A tanulókat érő zajártalmakról írott cikk áttekinti, miként hat a környezet zaja a tanulók koncentrációjára, tanulási eredményességére. A szerző szerint a zajártalmak csökkentésében jelentős szerepet játszik, ha a pedagógus tudatosítja, hogy a diákok által használt hanghordozó-lejátszó eszközök hangos működtetése milyen súlyos ártalmak forrása lehet.