Műhely

  A beszélgetést vezette: TÓTH TERÉZ

A digitalizáció európai és azon belül magyar stratégiai környezetéről, benne az oktatás, köznevelés, felsőoktatás és felnőttképzés lehetőségeiről tartottak kerekasztal-beszélgetést a T-Systems Magyarország InnoDay elnevezésű rendezvényén 2015. május 6-án a Budapesti Corvinus Egyetemen. Fontosnak

Idén, 2015 márciusában zárul az EU Comenius programja által támogatott, hároméves Valós Környezeti Tanulás Hálózat (Real World Learning Network) elnevezésű projekt, amelyben a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület olasz, német, brit, cseh és szlovén környezeti neveléssel foglalkozó szervezetekkel együttműködve kereste az osztálytermen kívüli tanulási helyzetek oktatásba történő integrálásának

A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája a tanulók eltérő képességeihez történő alkalmazkodás, a differenciált tanítás és tanulás megszervezése. A tanulmány bemutatja, milyen lehetséges eltérések tapasztalhatók a tanulók teljesítményeiben, és áttekinti a diagnosztizálás módszereit. Részletesen összegzi azokat a lehetséges tanulásszervezési eljárásokat, amelyek lehetőséget teremtenek a differenciált fejlesztésre, valamint képet ad a fejlesztő pedagógus konkrét tevékenységéről is. A szerző saját tanítói és tízéves fejlesztő pedagógusi munkájának tapasztalatai alapján összegzi a tanulók teljesítményének és az intézményrendszerek működésének hiányosságai közötti kapcsolatot.

A szerző egy virtuális projektet ír le, amely egy virtuális modern poliszt modellez IKT-eszközökkel. Azt mutatja be, hogy a demokrácia gyakorlásához szükséges készségek fejlesztésére milyen konkrét, interaktív lehetőségeket teremt egy jól megkonstruált, pedagógiai célokat tudatosan érvényesítő szoftver.

Az iskola egyik fontos feladata, hogy felkészítse diákjait az esetleges katasztrófák következtében előálló kritikus helyzetekben tanúsítandó értelmes, higgadt magatartásra. A tanulmány egy katasztrófavédelemmel kapcsolatos ismeretekre vonatkozó felmérés eredményeit mutatja be. Az adatok szerint a tanulók jelentős része fontosnak érzi, hogy rendelkezzen ilyen jellegű ismeretekkel, továbbá igényt tart arra, hogy az iskolában nyíltan, őszintén bemutassák a lehetséges veszélyeket, amelyekkel a mindennapi életben számolniuk kell. A szerző áttekinti azokat a legfontosabb munkafüzeteket is, amelyek a katasztrófahelyzetek elkerülését segítő nevelésben felhasználhatók.

Az információs és kommunikációs technológiák iskolai alkalmazása az esélyteremtés egyik fontos eszköze. Az alábbi cikk egy olyan IKT alkalmazási programot mutat be, amely az alapvető informatikai ismeretekkel együtt a kommunikációs készségek fejlesztését célozza egy olyan iskolában, amely zömében halmozottan hátrányos gyerekeket nevel. Arra látunk példát, hogy egy jól átgondolt IKT alkalmazási program miként szövi át egy egész intézmény tevékenységrendszerét, a pedagógusok gondolkodását, és hogy a különböző tárgyak tanítása és a tanórán kívüli foglalkozások során milyen gazdag lehetőségeket kínál az informatikai és kommunikációs készségek fejlesztésére.

Az alábbi beszámoló „kutatás közben”, egy másfél éves folyamat közepén tudósít a több szempontú szöveges értékelő eszközcsomag kifejlesztéséről és kísérleti bevezetéséről. A projekt célja nem alapkutatás, hanem a rendelkezésre álló empirikus tudás, az iskolák alternatív eljárásai, valamint a résztvevők közoktatási tapasztalatai alapján a szöveges értékelő eszközrendszer kifejlesztése és

A szerző gyakorló iskolaigazgató, aki a közelmúltban részese volt egy budapesti kerületben végrehajtott iskola-összevonásnak. Tanulmányában felidézi azokat a szervezeti folyamatokat, szervezeten belüli konfliktusokat, amelyek az összevonás folyamatát kísérték. Az esettanulmány jól tükrözi, hogy milyen érdekegyeztetési mechanizmusok segítségével juttatható el egy-egy szervezet, az abban dolgozó pedagógusok csoportja ahhoz, hogy az összevonás nyomán elüljenek a szükségszerű konfliktusok, s működőképessé váljék az újonnan létrejött szervezet.

A gyermekvédelem – miközben jelentős számú gyermek nevelését vállalja fel – általában kevesebb teret kap a pedagógiai sajtóban. A szerző, aki gyermekfelügyelő, alábbiakban közreadott, személyes hangú írásában a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusok, pedagógiai asszisztensek gyakorta jelentkező személyiségproblémáival, a kiégéssel, az empátia megőrzésének nehézségeivel, illetve az ezek ellen való védekezés lehetőségeivel foglalkozik. Gondolatainak azért is adunk nyilvánosságot, mert úgy véljük, hogy az általa felvetett problémák nem csak a gyermek- és ifjúságvédelemben dolgozók körében jelentkeznek. Az írás érdekes fejezete az intézetbe kerülő gyerekek beilleszkedési nehézségeinek elemzése, amely alátámasztja, hogy milyen kemény problémákkal, környezeti előítéletekkel kell megküzdenie a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusoknak.

Az iskolai minőségfejlesztés egyik fontos területe az iskolai könyvtár. A tanulmány bemutatja, milyen konkrét fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy az iskolai könyvtár az intézmény tanítási-tanulási médiatára, kommunikációs centruma, forrásközpontja legyen. A szerző szerint az iskolai könyvtár minőségfejlesztésének egyik legfontosabb kritériuma, hogy mennyire képes a tanulók önálló ismeretszerzésének támogató színterévé válni.