Lélekbúvár

Az elmúlt évtizedekben a diagnosztikai eljárások és a szakellátási lehetőségek fejlődésével megszaporodtak azok a felismerések, tünetek és zavarok, amelyek a társadalmi-szociális és egyéni fejlődés korai szakaszában, már az iskolaközösségeken belül is éreztetik hatásukat. Mit jelent mindez az oktatási intézményekre, a pedagógusokra, diákokra és nem utolsósorban az érintett családokra nézve? Mit jelent az SNI és a BTMN, illetve mit jelent az ezekkel való együttélés és küzdelem egy iskolás gyermek és közössége számára? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Takács-Budai Csilla gyógypedagógussal.

Néhány évtizeddel ezelőtt teljesen más dolgok jutottak eszünkbe, mikor azt hallottuk, sikeres valaki. Maga a siker szó kimagasló eredményeket, jó munkahelyi beosztást, presztízst, esetleg nagy családot jelentett. Napjainkban már a közösségi médiában való magas követőszám is okot adhat arra, hogy valaki sikeresnek érezze magát. Jelenleg a köznevelésben és felsőoktatásban tanulókat, de még a felnőtteket is teljesen más dolgok motiválhatják a siker felé, mint a korábbi generációkat. Ugyanakkor a sikert – függetlenül attól, hogy mit jelent az egyén számára – ma is nehéz elérni; ha pedig elértük, nehéz feldolgozni, jól kezelni. Dr. Hollósy-Vadász Gábor pszichológussal beszélgettünk arról, mit jelent a siker, milyen lépéseket kell megtennie annak a diáknak és felnőttnek, aki sikeres akar lenni, ha pedig elérte, mire kell odafigyelnie.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv munkatársai, köztük is kiemelten a tűzoltók olyan munkát végeznek, amelynek során nemcsak fizikai erejükkel, hanem pszichésen is maximálisan jelen kell lenniük. Mi befolyásolja a mentális egészségüket? Milyen traumás helyzetek érik őket naponta, és hogyan lehet ezeket feldolgozni? Kovács Péter tűzoltó alezredessel, az Országos Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központ főosztályvezetőjével és vezető pszichológusával beszélgettünk a szakma pszichés kihívásairól és a problémamegoldás lehetőségeiről.

Egyre több tudományos kutatás mutat összefüggést a lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás és a különböző gyermekkori szocializációs zavarok között. Az iskola elhagyását sok esetben az eredményezi, hogy a kisgyermek, vagy a téma tekintetében legveszélyeztetettebb korosztályba tartozó kamasz elveszti az iskolába vetett bizalmát és biztonságérzetét. A jelenség lélektani hátteréről és az esetleges megoldási lehetőségekről Varró-Horváth Diánával, a PTE Fejlődés- és Klinikai Pszichológia Tanszék oktatójával beszélgettünk.

A Honvédelmi Minisztérium két ösztöndíjpályázatot is hirdet középiskolás diákok számára, így ösztönözve a fiatalokat arra, hogy nyitottabbá váljanak a honvédelmi tevékenységek iránt.

Nem a katonai pályára nevelés vagy a honvédség népszerűsítése az elsődleges célja a KatonaSuli programnak, sokkal inkább egy szellemiség, értékrend átadása, a megfelelő identitás kialakítása – mondta el lapunknak Varga András, a II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola történelemtanára, egyben a katonai alapismeretek tantárgy témafelelős pedagógusa. Amint számos más helyen, úgy ebben a középiskolában is nagy népszerűségnek örvend a sportot, fegyelmet, konzervatív értékeket előtérbe helyező katonai alapismeretek, amelybe remekül integrálhatók más tantárgyak (történelem, földrajz, irodalom, fizika) is.

Összeállította: Rakovszky András