Kritika-figyelő

Miközben evidencia, hogy az oktatás-nevelés világának egyik legfontosabb eszköze a nyelv, aközben meglehetősen kevés gondot fordítunk a nyelv eszközeinek tudatos alkalmazására, még kevesebbet arra, hogy kutassuk a pedagógiai folyamatokban alkalmazott nyelvi eszközök hatásmechanizmusait. Pedig egy-egy iskola, pedagógus nyelvhasználata, az alkalmazott szóképek jellege számos rejtett pedagógiai

Az osztályfőnökök a megmondhatói milyen sok gonddal jár egy-egy olyan óra előkészítése, amelyen a mindennapi élettel, erkölccsel, emberi kapcsolatokkal, szerelemmel vagy akár a politikai viszonyokban való eligazodással kapcsolatos kérdésekről akar beszélgetni a tanár. Nagyon nehéz olyan bevezetőt találni egy-egy ilyen témához, amely valóban felkelti a gyerekek érdeklődését, gondolkodóba ejti

2003 végén megjelent a Jelentés a magyar közoktatásról sorozat 2003-as kötetete. Az Új Pedagógia Szemle hagyománya, hogy a megjelenést követően szerkesztőségi beszélgetésre hívja meg a Jelentés potenciális felhasználó csoportjainak képviselőit, hogy elmondhassák véleményüket az újabb kötetről.

Nagy érdeklődéssel fogtam hozzá Magyari Beck István új könyvének az olvasásához. Pedagógiai kutatóként főként az érdekelt, vajon a neves pszichológus, az alkotáselmélet (kreatológia) létrehozója miként foglal állást az értékek és a pedagógia viszonyáról, milyen új szempontokat tud beemelni a pedagógiai axiológiába a demokratikus átalakulás óta eltelt másfél évtized társadalmi fejleményeinek

Szabó Miklós neve közismert a hazai pedagógiatörténet művelőinek körében. A szerző, aki a pesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Prohászka Lajos (1897–1963) tanítványa volt, tankönyvíróként és szótárszerkesztőként is szakmai elismerést vívott ki magának, és az elmúlt évtizedekben jó néhány kiváló színvonalú neveléstörténeti kötetet és szaktanulmányt publikált. A pedagógus Tolsztojról 1987-ben

A környezeti nevelés szempontjainak át kellene hatnia a pedagógia teljességét. Ennek az üzenetnek a megnyilvánulása dr. Lükő István Környezetpedagógia című könyve. A fenti üzenetet könnyű megfogalmazni, de nehéz érvényesíteni. A Környezetpedagógia ebben ad segítséget egyetemi oktatónak, tanárjelöltnek és gyakorló pedagógusnak egyaránt. A téma nagyságrendjénél fogva – hiszen az összes

Karcsú, finom kis kötet a Debreczeni Tibor válogatásában és szerkesztésében megjelent Novelláskönyv, az ember egy ültő helyében elolvashatja. A népművelő, előadó, drámapedagógus szerkesztő elsődleges célja az, hogy az amatőr és hivatásos előadók, elsősorban tanulófiatalok számára 42 olyan (rövidebb terjedelmű) prózai művet ajánljon, kínáljon, amelyek értékesek, a korosztály számára

Miközben kiemelkedően gazdag szerzői termést takarított be életművének legutóbbi szakaszában Pataki Ferenc, a jeles szociálpszichológus, s nem csupán sajtóorgánumok, folyóiratok, szaklapok és antológiák aktív szerzője volt, hanem – mind mondandójában, mind terjedelmében – súlyos monográfiákéi is (főként az Osirisnél megjelent A tömegek évszázadára, a Rendszerváltók és

A Gondolat Kiadói Kör Oktatás-módszertani kiskönyvtár sorozatában jelent meg M. Nádasi Máriafigyelemre méltó könyve a projektoktatásról. Az ELTE Neveléstudományi Intézete mellett működő kiadó tudatos törekvése, hogy összefoglaló, de a gyakorló pedagógusok olvasási szokásaihoz illeszkedő kötetekben ismertessék azokat a zömében reformpedagógiai irányzatokból eredő módszereket, amelyek

„Vannak még tudós tanárok? Léteznek még ilyenek?
Vannak. Fantasztikus, hogy valamikor középiskolai tanárokból akadémikusok lettek, lehettek.
Ma is akadnak ilyen elhivatott tanárok.”

[Vizi E. Szilveszter válasza az Élet és Tudomány
újságírója által feltett kérdésre.]

A tanári hivatás professzionálódása a 18. század végén indult el