Kritika-figyelő

„Eredetünk történetével” – az Univerzum első tizenötmilliárd évével – jónéhány kitűnő ismeretterjesztő könyv foglalkozott már. A sort maga Descartes nyitja, a legutóbbi idők sikerei S. Hawking: Az idő rövid története, J. Barrow: Az első három perc – a Világegyetem születése és P. Davies: Az utolsó három perc című munkái. A rohamosan gyarapodó ismeretek értelmezésére gyorsan változó elméletek

A matematikusok többsége nyilván nemcsak szépnek és mély értelműnek, hanem szórakoztatónak is tartja tudományát. Az (elemi) matematika tanulására kényszerített diákoknak azonban gyakran más a véleményük. Ők „nehéznek”: elvontnak, formálisnak, életidegennek s mérhetetlenül unalmasnak tartják a matematikai stúdiumokat.

A szórakoztató matematikai könyvek szerzői hisznek abban, hogy ez a

1979 a Gyermekek Nemzetközi Éve volt. Ezt az Egyesült Nemzetek Szervezete határozta el, s a nyitás politikáját követő Magyarország sem akart lemaradni. Ugyan az 1971-ben – a 68-as nyugati diáklázadások terjedésétől való ijedelemben – sebbel-lobbal összetákolt ifjúsági törvény elnevezését nem cserélték le, az változatlanul a politikailag megnyerendő 18–30 éves korosztály számára hirdetett

Több mint egy esztendeje annak, hogy az OKKER Kiadó a közoktatási minőségbiztosítás szakmai kérdéseivel foglalkozó könyvsorozatáról szóló írásomat közreadhattam a szaksajtóban. A 2001-ben bemutatott hat kötet az eltelt idő alatt újabb néggyel gyarapodott (e sorok írásakor már talán készen is van egy újabb, a tizenegyedik), s a tavalyi évben a Hungarodidact 2001 VI. Nemzetközi Oktatástechnikai

A technika- és tudománytörténeti alkotások száma a hazai CD-ROM-kiadás egész termésének (2002. május=kb. 1500) alig egy százalékát teszi ki. Jelentőségük azonban ennél sokkal nagyobb, hiszen egyes művek az emberiség kultúrtörténetének több ezer évét is feldolgozzák, s átfogó ismeretanyaguk révén szinte nélkülözhetetlenek egy igényes iskolai könyvtárban. Jelen ismertetés a témakör 14 reprezentáns képviselőjére hívja fel a figyelmet.

Vajon mi értelme és haszna van az iskolai színjátszásnak? Egyáltalán: amatőr színjátszásra vagy a tantervbe illesztett drámai nevelésre van szükség? A kérdés – és vele együtt a diákszínjátszás – valószínűleg egyidős az iskolával. Az évszázadok során egész tudomány épült drámapedagógia néven a színfalhasogató diáktréfák és a komolyabb próbálkozások köré, de az alapkérdés újra meg újra visszatér

Jared Diamond különös címet adott könyvének. A „harmadik csimpánz” – a csimpánz és a törpe csimpánz (bonobo) mellett – az ember. Fajunk – mint az első fejezet címe is jelzi – „csak egy a nagyemlősfajok közül”. A molekuláris biológiai törzsfa alapján genetikai távolságunk (1,6%) csekélyebb, mint két, szemre szinte megkülönböztethetetlen madár, a csilpcsalp füzike és a fitisz füzike

A reformpedagógiával kapcsolatos kérdések a magyar neveléstudomány utóbbi évtizedében ismét aktuális, fontos problémákká váltak. Már a rendszerváltás előtti alternatív kísérletek új szemléletmódjukkal, akadályoztatásuk ellenére elért sikereikkel kivívták a szakma és a szélesebb közvélemény elismerését, és a jórészt homogén iskolarendszert új színekkel gazdagították. Ám igazán természetesen

A Műszaki Könyvkiadó gondozásában megjelent Kutatás-módszertani kiskönyvtár széles körű érdeklődésre tarthat számot, hiszen a neveléstudományi kutatás már nem korlátozódik pusztán egyetemekre, erre hivatott kutatóintézetekre. A kutatások jelentős hányada gyakorló pedagógusok közreműködésével, irányításával zajlik. A tanári szakma részévé válnak bizonyos kutatói kompetenciák. Ezt a

A Perjés István és Kovács Zoltán által szerkesztett kötet – ahogyan az alcím is ígéri – interdiszciplináris munka. Más, hasonló jellegű írásokkal szemben nagy értéke, hogy vizsgálatának tárgyát, az iskola világát nem a nevelés- és oktatástudományt középpontba állítva igyekszik megvizsgálni, hanem a pedagógiai elméletet más