Kritika-figyelő

Azzal az elhatározással írt Donáth Péter kutató pedagógus, tanszékvezető tanár a fenti címen újabb művet Nagy László személyéről, hogy közzétegye az általa fellelt, sokak számára még nem ismert, publikálatlan dokumentumokat, amelyek még teljesebbé teszik a jeles pedagógus munkásságát az érdeklődők előtt.

A kötet bemutatja Nagy László 1918 és 1922 között született

Csupán most került kezembe ez a 2004-ben megjelent rendhagyó irodalmi szöveggyűjtemény, és bár rohanó világunkban egy több éve megjelent mű „réginek” számít, a Mindig történik velünk valami ma is érdekes olvasmány.

Nem kis feladatra vállalkozik Trencsényi László, amikor a világot, a történelmet kívánja megmutatni a tíz-tizenkét éves diákoknak ebben a sokszínű,

Nem akármilyen kiadványt tart a kezében az olvasó: a könyv a Magyarországon magyarul művelt tudomány egészét tekinti át „a tudománypedagógia, tehát a kutatói utánpótlás nevelésének igényével”. A kötet kerete személyes-szakmai hangú. A Bevezetés: „Elfogódott vallomás a Magyar Tudományról”, és rögtön itt kerül ismertetésre a Zsolnai-pedagógia új eredménye, a tízéves tanulók bevezetése a

Aki szereti a hivatását, arra törekszik, hogy tökéletesítse magát benne, ismereteit gyarapítsa, tudását tapasztalattá érlelje, és lehetőleg új megoldásokat is keressen. Gyakori, hogy aminek a birtokába jutott, azt igyekszik írásba foglalni, hogy tudását másokkal is megoszthassa.

Spaller Árpád és Spaller Katalin immár közel negyven éve foglalkozik gyógypedagógiával. Kolozsvárott

Amikor azt halljuk, reformpedagógia, tudjuk, hogy valami újszerűvel állunk szemben, és azonnal nevek, irányzatok, iskolák jutnak az eszünkbe. Amikor azonban az életreform kifejezést vizsgáljuk, csak sejthetjük, hogy valami tágabb, az élet több területére kiterjedő újításról van szó. Ez a mű megpróbálja bemutatni az olvasónak, hogyan indultak el a reformtörekvések, és ezeken belül hol van a

Nemrég jelent meg Kovács Juditnak, az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar docensének könyveMagyar–angol két tannyelvű általános iskolai programok közoktatásunkban címmel. (A mű szakmai lektora Vámos Ágnes, a Két tannyelvű Iskolák Egyesületének elnöke volt.)

Az idegen nyelv tudásának szükséglete az egész társadalom ügye; az internacionalizálódási folyamat, az

Egyetemek a prométheuszi sziklán

Ezredvégi víziójában Guy de Neave^[1] a tradicionális egyetem világa felett gyülekező felhőket látva nem volt éppen derűlátó. Mert mit is látott valójában? Egy leláncolt Prométheuszt, akit (épphogy megszabadulva az állami béklyóktól)

„Az embernek ki kell tartania a hite mellett, miszerint a felfoghatatlan megérthető, különben nem kutatna.”

Goethe^[1]

A pedagógiai kutatások iránti igény több forrásból eredhet. Felmerülhet gyakorlati tevékenység során az osztályteremben, kiindulhat