Kritika-figyelő

Michael Shermer, az amerikai Sceptic Magazin kiadója és e társaság titkára önmagát nem ateistának vagy „hitetlennek”, hanem - természe­tesen - szkeptikusnak nevezi. A különbség árnyalatnyinak tűnik, mégis lényeges. A szkepszist Shermer nem valamiféle metafizikai elvként fo­galmazza meg, hanem a descartes-i hagyományoknak megfelelően tu­dományos módszernek, s egyúttal a felvilágosult

Franz Shaffhauser összefoglaló jellegű munkájában mindenekelőtt röviden bemutatja a fontosabb nemzetközi teoretikusok – Gehlen, Franki, Hengstenberg, Egan és Oelkers – pedagógiai-antropológiai koncepcióit. Olyan elméletekre is felhívja a figyelmet, amelyek még nem „érintették meg” igazán a hazai neveléstudományi gondolkodást. Gyakorlatilag csatlakozik ahhoz a többségi véleményhez, mely szerint

Az alábbi írás részlet a szerző készülő könyvéből, amelynek címe A pazarlás iskolája. A könyv némiképp folytatása a szerző korábbi, Gondolkodástechnika című írásának. Mindkét könyv, különösen ez a most készülő, olyan gondolkodástechnikai modelleket kíván a mai kor emberének kezébe adni, amelyekkel jobban megérthető, értelmezhető az élet, tegyük hozzá: a mindennapi élet. Tehát nem

Jel és jelentés a modern (és posztmodern) filozófiában és hermeneutikában központi jelentőségű fogalmak, ennek ellenére egy alapvető terület viszonylag kevés figyelmet kapott eddig: az értelmezésekben rejlő ideológiai törekvések és manipulációk hatásmechanizmusa vagy - ami majdnem ugyanaz - a jelek fel- és megfejtésének hierarchikus értékelése. Pedig ez alapvető kérdés, ha arra gondolunk, hogy a „Gutenberg-galaxis" elemei jó ideje inkább egymás mellé rendeltek (lásd internet), a lényeges egyre inkább feloldódik az értéktelen betűtengerben, továbbá az sem titok már, hogy az ideológiák és a különböző szerkezetű előfeltevések minden szinten befurakodnak információs csatornáinkba. A szorzótábla (és a józanság példájaként sokat emlegetett 2x2) sincs híján a metafizikai szemléletnek: csak akkor van alapja, ha hiszünk a mennyiség korlátlan sokszorozásának lehetőségében.

A pedagógusok új generációja az egyetemi és a közoktatásban is új és új kérdéseket tesz fel a gyakorlattal kapcsolatban. Az akciókutatásnak és a gyakorlati kutatás más módjainak mint különösen ígéretes esz­közöknek megnőtt a jelentőségük, hogy segítségükkel újragondoljuk elmélet és gyakorlat, iskola és egyetemek, helyi és szélesebb érdekek viszonyát a társadalmi változások során létrejött helyzetben. Az oktatási akciókutatásról szóló kötet elméleti és történeti szempontból is feltárja az akciókutatás időszerűségét és provokativitását egyaránt.

Az OKI Kiadó és a Dinasztia Kiadó közösen jelentette meg a Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek című kötetet. A könyv régi hiányt pótol, mivel három évtizeddel ezelőtt jelent meg utoljára ilyen jellegű összeállítás. Az új kiadvány szerkesztőjével, Szekszárdi Júliával a könyv ürügyén az osztályfőnöki szerepről, a nevelés mai értelmezéséről és az iskola világának sajátosságairól beszélgetett Schüttler Tamás.

Az új évezred oktatásában lassan mindennapossá váló elektronikus taneszközök kiemelkedő képviselője a multimédia CD-ROM, amely műfaji sajátosságai alapján új távlatokat nyitott az ismeretközlés számára. Az 1990-től datálódó hazai CD-ROM-kiadás1 tanúsága szerint a 2001-ben megjelent művek száma2 meghaladta az 1300 alkotást, s ezek közel háromnegyede kiválóan alkalmazható törzs-, kiegészítő vagy segédanyagként az általános, közép- és felsőoktatásban. Az Új Pedagógiai Szemle jelen írással új sorozatot indít útjára, amely tantárgyak szerint ismerteti az ebbe a körbe tartozó kiadványok legjavát. E cikksorozat első írása azt a kilenc alkotásból álló művet ismerteti két részben, amely az államalapítás millenniumának tiszteletére a magyar művelődés történetének feldolgozására vállalkozott.

Új nemzedéktől kap új szemléletet és problémamegoldási javaslatokat a történelemtanítás. S a tantárgypedagógusok új nemzedéke - amint a tanulmányok előszavából és az ajánlásból kitűnik - elődeit nem feledve, munkásságuk tanulságait feldolgozva, de az új idők sodrában bizonyosan meghaladva őket alkot elméletet és gyakorlatot a mindig megújulást igénylő történelemtanítás számára. A nemzedékváltó

Az utóbbi tíz évben a kiadók (és a szerzők) nem kényeztették el a pedagógusokat módszertani irodalommal. Nem az egyes tantárgyakhoz tartozó szakmódszertani kiadványok hiányára gondolok (örvendetesen szaporodnak például az egyes tankönyvek feldolgozását segítő tanári könyvek), hanem olyan átfogó művekre, amelyek eszközöket adnának általában a pedagógiai attitűdváltáshoz. Ma már senki nem kapja

A Krónika Nova Kiadónál jelent meg Kamarás István Erkölcstan című tankönyve. 2001-től a gimnáziumi tantárgyak sorában a 11. évfolyamon helyet kap az emberismeret és etika tantárgy, és 2005-től érettségi vizsgát is lehet tenni belőle az akkor érvénybe lépő új vizsgakövetelmény szerint.

A középiskolai természettudományos tantárgyakban, az informatikában és a