Könyvtár

Az információs társadalom és a globalizmus új elvárásokat támaszt a ma és a jövő könyvtárosaival szemben. A szakemberek európai mobilitása és piaci versenyképessége mint igény jelentkezik. Ahhoz, hogy a könyvtáros a „kultúra őre” legyen

Mezei Péter^[1]

A digitális technológiák elterjedése számtalan változást eredményezett. Igaz ez a szellemi tulajdonvédelem területére is, ahol akarva-akaratlanul összeütköznek a társadalmi realitások és a jogszabályi rendelkezések. Ebből a szempontból tipikusan a végfelhasználók olyan

Középiskolai tanár, bölcseleti doktor, író, tankönyvíró, irodalomtörténész, utazó. Elsősorban tanár volt, de tudományos kutatóként is nagyon fontos szerepet töltött be életében az irodalom, irodalomtörténet és ezen belül az ifjúsági irodalom. Most elsősorban az ifjúsági irodalommal kapcsolatos tudományos munkásságával foglalkozunk. (Névváltozatok: dr. Thótt Rezső, Tivadari Thótt Rezső dr.)

A XXI. századi információs vagy tudástársadalom emberének ‒ legalábbis a modernebbeknek, a fiataloknak vagy fiatalosaknak, akik már a számítógépek világában váltak íróvá-olvasóvá vagy akár kutatóvá ‒ elsődleges információs forrása a világháló; ami nincs a neten, az nincs is ‒ hangzik a Larousse enciklopédia reklámjának mai parafrázisa. Ám a jelen és a jövő mindenképpen a múltból is kell, hogy

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából 2009-ben (ötödik alkalommal) is elvégezte az iskolai könyvtárak könyvtári szakfelügyeleti vizsgálatát.

Már a könyv borítója a színeivel, az illusztrációjával és címe is: „Emlék, emlék, miért kísérsz?” az olvasó tudatának a mélyrétegeiből egy tovatűnt idők világát idéző

Vasvári Zoltán művelődéstörténész, néprajzkutató ezúttal sem okoz csalódást az olvasóinak. Most olyan témát dolgozott fel, amely az emlékkönyvek mai

Számos tanulmány született az elmúlt időszakban az iskolai könyvtárak feladatáról, szerepéről, illetve felszereltségéről (például Celler, 2003; Dán és Varga, 2003), keveset tudunk azonban arról, hogy a tanulók milyen céllal, milyen gyakorisággal veszik igénybe az iskolai könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokat, és mennyire elégedettek ezekkel. Kutatásunk célja az iskolai

George Sylvester Viereck (1884–1962), a különös sorsú német–amerikai költő és újságíró 1935. február 9-én interjút készített a Liberty magazin számára Nikola Teslával, az izgalmasan eredeti és már-már földöntúli módon termékeny feltalálóval, a környezetét bátor jövőképekkel sokkoló gondolkodóval, „… akiről kiderült, hogy egy olyan világot képzelt el, ahol nem a háború, hanem az új

Egy korszakra visszatekintve válik igazán láthatóvá, hogy mennyire meghatározottak voltak az akkor élők lehetőségei. Különösen igaz ez a magyarságra Európa XX. századi viharos és tragikus történetében. Horváth Tibornak az adatott, hogy e korban kellett írástudónak lennie, magyarnak lennie, embernek lennie. Embernek, aki törekszik a jóra, szereti és megbocsát felebarátjának