Könyvtár

A hosszú, közép és rövid távú stratégiai tervek fénykorát éljük, és eközben nincs ma nehezebb dolog, mint egy kulturális intézmény jövőjét felelősséggel megtervezni. Millió előre nem látható körülmény, érdek, lobbi játszik szerepet abban, hogy a tervek füstbe mennek-e, vagy megvalósult álom

Tanári pályám kezdete csaknem egybeesett az Országos Pedagógiai Könyvtár újjászervezésével, és munkám hamarosan össze is hozott vele. 1959-ben ugyanis a dombóvári Apáczai Csere János Leánygimnázium, majd 12 Évfolyamos Iskola kezdő magyar-történelem szakos tanáraként, mint a testület

Az ember gyereke, ha normális a gyermekkora, nem könnyen találkozik efféle intézményekkel, mint az OPKM. Legföljebb ha ott dolgoznak a szülei az ember gyerekének: akkor viszont

(Hogyan „adjuk el” önmagunkat és könyvtárunkat Romániában?)

Iskolai könyvtárosként régóta foglalkoztat a kérdés, hogyan lehetne az iskolai könyvtárakat és a könyvtárosok munkáját a felhasználókkal minél jobban megismertetni. A kollegákkal történő beszélgetéseim során azt tapasztaltam, hogy mi, iskolai könyvtárosok is hibásak vagyunk. Nagyon sokan úgy gondolják ugyanis közülünk, hogy ha

A magyar közoktatásügyben, ezen belül a főváros iskolarendszerében nem először történik iskola-összevonás. A közelmúltban, a kilencvenes évek elején is lezajlott egy racionalizálás. Az akkori szaktanácsadók, C. Tóth Pálné, Cimmer Györgyné járták az érintett iskolákat, és készítették a véleményeket. Az összevonás után pedig „utógondozták” a létrejött új könyvtárakat. Írásaikat olvasva láthatjuk

A Biblioteca Palafoxiana

„Jó sorsom egy kedves, volt tanítványom személyében adta meg azt a lehetőséget, amire álmomban sem számítottam volna: idén februárban eltölthettem két hetet Mexikóban.” Ezzel a mondattal kezdődött a mexikói szakmai élményeimről szóló beszámolóm a lap hasábjain – még tavaly. Akkor egy iskolai könyvtárban szerzett tapasztalataimat írtam meg.

I. Bevezetés

Huszonkét éve vagyok a pedagógus pályán

Katsányi Sándor a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros júliusi számában nagyszerű írást közölt A könyvtár mint amegregulázott értelmiség menedékhelye címen. Írásában az 1956-os forradalom utáni megtorlás – vagy enyhébben fogalmazva büntetés – egyik formáját, „a

Gráberné Bősze Klára 1960-ban, az ELTE Bölcsészettudományi Karán, történelem-könyvtár szakon szerzett diplomát. Pályája során a könyvtárosi munka minden területével foglalkozott. 1978-tól nyugdíjazásáig volt az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főmunkatársa, főosztályvezető-helyettese.