Kitekintés

^[1]Az iskolai világ problémáiról

A nyári vakáció elején az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vendége volt a magyar származású, amerikai oktatási szakember, Chris Gabrieli, aki az egész napos iskola elkötelezett híve. A szabadságát Budapesten töltő Gabrieli egy egész

A környezeti nevelés egyik sajátos, speciálisan az erdőhöz és az erdőgazdálkodáshoz köthető formája az erdőpedagógia, melynek gyökerei Németországból erednek, de ma már Európa számos országában szerves része az erdőgazdálkodással foglalkozók közjóléti tevékenységének. Németországon belül a bajor tartomány különösen kiemelkedő az erdőpedagógia terén. 2012 őszén az Erasmus oktatói mobilitás programja keretében lehetőségem volt öt hetet eltölteni a bajor erdőpedagógia központjában, a Freisingben található Weihenstephan-Triesdorfi Főiskola Erdő és Erdőgazdasági Karán. Publikációmban a freisingi erdőpedagógia-képzésről szerzett oktatói tapasztalataimat szeretném összefoglalni.

Iveta Silova a European Education (EE) főszerkesztője a folyóirat 2009-es évfolyamában kijelölte azokat a főbb szempontokat, amelyeket szándéka szerint a folyóirat szerkesztésében követni igyekszik: az Európa-koncepció tágítása; az Európához geopolitikailag kötődő országok oktatásügyének összehasonlító elemzése; az államhatárokat átívelő régiók, specifikus demográfiai csoportok

^[1]Az organikus iskolamodellekben a gyakorlati közösség, a tanulást segítő környezet, az együttműködés, a közös misszió hangsúlyos szerepet kap. A közösségben a tagok kollektív bölcsessége befolyásolja a jó vagy rossz döntéshozatalt és a működést. Legfontosabb motívuma a bizalom és a nyitott

Meyer, H.-D., & Benavot, A. (Eds.). (2013). Oxford Studies in Comparative Education. PISA, Power, and Policy: The Emergence of Global Educational  Governance. Southampton: Oxford: Symposium Books^[1]

A globalizáció előrehaladásával erősödött az összehasonlításon alapuló

Az érintett tanulókat szülői beleegyezéssel ideiglenesen kiemelik megszokott osztályukból, iskolájukból, hogy új környezetben, személyre szabott fejlesztésben részesüljenek, felébredjen a kedvük a tudás iránt, megtanulják, hogyan lehet hatékonyan tanulni, miközben közösen (tanuló, szülők, pedagógusok és mások) gondolkodnak az iskolai kudarcok okairól. (...)  A programba bekapcsolódnak a szociális ágazat, továbbá a konfliktuskezeléssel, kulturális szolgáltatásokkal foglalkozó civil szervezetek képviselői (művészek, művészetoktatók, sportolók, edzők, hiszen a sport és a művészet is fontos eszköze a fejlesztésnek.)

Halász Gábor tanulmányában részletesen elemzi az OECD tohokui

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben hagyománya van a havonkénti nemzetközi teadélutánoknak, ahol az intézet munkatársai vagy vendégei számolnak be külföldi tapasztalataikról. A legutóbbi alkalommal az OFI nemzetközi koordinátora, Kákonyi Lucia tájékoztatott az ELINET-tel (­European Literacy Network – Európai Szövegértési Hálózat) és a CIDREE-vel (Consortium of

1999 májusában az ír kormány sajtóértekezletet hívott össze, hogy az állam nevében és a nyilvánosság bevonásával kövesse meg azoknak a nőknek és férfiaknak tízezreit, akik gyermekkorukban az évtizedeken keresztül (1922–1996) az állam által fenntartott és katolikus szerzetesrendek által üzemeltetett bentlakásos-iskolahálózat kényszerű foglyai voltak – 1858 és 1969 között nagyjából százötvenezer