Informatikai nevelés

A cikk szerzője az egyik jelentős hazai internetes oktatási vállalkozás, az Eduweb Rt. PR szakembere. Írása a cég egyik kezdeményezésének, a FEJTÖRI – a történelem érettségire és felvételire készülők számára nyitott – honlapnak az ismertetése. Emellett a szerző betekintést nyújt az internet oktatási alkalmazásának történetébe és lehetőségeibe is. Ez utóbbi tartalom miatt döntöttünk úgy, hogy - szokásainktól eltérően - helyt adunk egy kereskedelmi cég reklámcélokat is szolgáló írásának. A cikkben foglaltak számos ötletet adnak a világháló oktatási felhasználására vállalkozó iskoláknak, pedagógusoknak.

A szerző, az egyik legszebb építészeti környezetben működő hazai középiskola igazgatója, cikkében bemutatja, hogy egy innovációra fogékony iskolában milyen fejlődési folyamatok vezetnek el az információs és kommunikációs technológiák iskolai életet átszövő alkalmazásához. A cikkben leírtak sok szempontból modellértékűek, különösen azok a részletek érdekesek, amelyek azt mutatják meg, hogy az iskola belső nyilvánosságának megteremtésében milyen fontos szerepet tölthet be az elektronikus kommunikáció.

Az előadás arról tudósít, hogy egy 6 és 10 év közötti gyerekeket tanító norvégiai általános iskola miképpen tett eleget a tanulás megtanítására összpontosító elvárásoknak, beleértve az IKT-használatot is. Az országos program szerint ugyanis a tanulóknak meg kell tanulniuk az IKT-használatot, különösképpen annak tanulásban való alkalmazhatóságát. Ezért bátorítani kell a diákokat arra is, hogy aktívak legyenek saját tanuló társadalmuk létrehozásában, ahol a partnerség, a rácsodálkozó tanulás vagy tanítás is az osztálytermek mindennapos élménye lehet. Ez a beszámoló tehát olyan iskolát mutat be, ahol amegtanulni tanulni a megtanulni az IKT-használatot speciális ismereteinek elsajátításával társul.

Az irodalom otthoni tanulmányozása sokkal érdekesebb és élvezhetőbb az internet segítségével, a különböző iskolák tanulóinak együttműködésével. A weboldalak lehetővé teszik, hogy a tanulók a kiválasztott rendszerek (chat, IRQ, e-mail és www) révén kommunikáljanak egymással, illetve kritikusan értékeljék az interneten rendelkezésre álló anyagokat. Az ilyen megközelítés időigényes, nem valósítható meg a tantervi megszorítások közepette.

E beszámoló a matematikai problémamegoldás metakognitív segítése céljából a tanárok és a tanulók között alkalmazott e-mail kapcsolat hatásait tárja föl. Háromféle tanulási környezetet hasonlít össze: (a) metakognitív oktatással egybekötött e-mail kommunikáció (META+EMAIL); (b) metakognitív oktatás nélküli e-mail kommunikáció (EMAIL); (c) hagyományos, szemtől szembeni kommunikáció (CONT kontrollcsoport).

A beszámoló az ún. eDIHO-program történetét, eredményeit és oktatási tapasztalatait mutatja be, amelyet alkotói egy olyan pedagógusképző modellnek szántak, amellyel felkészíthetik a tanárszakos hallgatókat az on-line tanításra. A cikk elemzi és értékeli a projekttevékenység során szerzett gyakorlati tapasztalatokat, valamint áttekinti az általános iskolai pedagógusok, illetve általában azok számára nyújtott on-line támogatás módszertani távlatait is, akik részt vesznek a tanárképző kurzusokon.

Az oktatási reform részeként a chilei kormány 1991-ben kezdte meg az Iskolai Információs és Kommunikációs Technikák (IKT) programjának bevezetését. Ennek célja az volt, hogy az IKT alkalmazását teljesen beépítsék a közoktatásba. Több mint tízéves fejlesztő munka eredményeként a chilei középiskolák 100%-ában, az általános iskoláknak pedig 50%-ában már használják az IKT-t. A program most új szakaszához érkezett; határozottabb tantervi orientációval 2005-ig minden falusi kisiskolában is alkalmazni kívánják ezeket az eszközöket.

Az előadás olyan projektet mutat be, amely az információs és kommunikációs technikát (IKT) arra használja fel, hogy – a 7–11 éves általános iskolás gyerekeket aktivizálva – segítse történelemtanulásukat a történelmi források megtervezésében, azok létrehozásában és felhasználásában.

A hazai informatikatanítás egyik legnagyobb, megoldásra váró problémája, hogy minél szélesebb körű alkalmazásokat tárjon a diákok elé, továbbá lehetőséget teremtsen az internet és a multimédia felhasználására az önálló tanulásban, ismeretszerzésben, továbbá a mindennapi feladatok megoldásában. A tanulmány egy olyan internetes játékot mutat be, amely egy osztálykirándulás megszervezését, tartalmi előkészítését állítja feladatként a tanulók elé. A leírásból kirajzolódik, hogy milyen széles lehetőségeket kínál a világháló a problémamegoldó képességek sokoldalú fejlesztésére.

A tanulmány olyan informatikai fejlesztő projekt eredményeit mutatja be, amelyet OECD-forrásokból finanszíroztak, s amely a leghátrányosabb helyzetű térségekben az informatikai nevelés tartalmi fejlesztését, illetve személyi és tárgyi feltételeinek javítását célozta. A projekt alapját képező intenzív tanárképzési kurzus középpontjában a modern informatikai alkalmazási szemléletmód terjesztése állt. A tanulmány közreadja a kurzus eredményeként létrejött programok értékelését, amely tartalmi értelemben messze túlmutat a projekt keretein, mivel érzékelteti, milyen szélesen értelmezhető az informatika iskolai alkalmazása.