Ifjúsági irodalom

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Az írás abból indul ki, hogy a XVIII. század óta a szabadság növekedésével együtt járt a hagyományos emberi identitás meggyöngülése, és a helyére került nemzeti-nemzetiségi identitás a XX. században súlyos tragédiák okozója lett. Ugyanis a gyors szekularizációval Európa elvesztette erkölcsi felfogásának transzcendentális alapjait is, ami napjainkra nemcsak erkölcsi elbizonytalanodás, hanem az erkölcsi relativizmus forrása is lett. Ebben a helyzetben nagy szükség volna valamiféle külső (vallási, politikai) megerősítésre nem szoruló erkölcsi alapvetésre.

A cikk részben filozófusokra, részben a legmodernebb pszichológiai és neurofiziológiai kutatásokra hivatkozva állítja, hogy ennek alapja az ember általános, veleszületett empátia-képessége lehet.

A klasszikus tündérmesék erkölcsi világrendje pedig éppen erre épül. Segítségükkel a gyermekekbe nagyjából hétéves korig a tündérmesék (művészi, átélhető) tapasztalatot adó hatásával beépíthetők azok a legfontosabb erkölcsi tulajdonságok, amelyek a tudattalan „én” részeként életre szólóan meghatározzák az adott személyiség erkölcsi döntéseit, cselekedeteit. A cikk példákkal is igyekszik ezt bizonyítani.

A Nemecsek név eredete

A Könyv és Nevelés 2014. évi 4. számában megjelent Az igazság két pillanata című cikkemben használtam a címbeli fogalmat: vannak esetek, amikor a kutató ráébred, sőt egészen bizonyosan érzi, hogy elérkezett a kutatott probléma legbelső lényegéhez, ám a rendelkezésére álló tényanyag nem elégséges a matematikai precizitású bizonyításhoz. A

^[1] A címben szereplő kortárs ifjúsági irodalom talán túlságosan is nagy intenziójú fogalom ahhoz, hogy ennek csupán egyetlen aspektusát vizsgálja ez az írás, tudniillik az utóbbi néhány évben bekövetkezett tematikai változásokat, a kortárs (gyerek- és) ifjúsági irodalomnak azon műveit,

^[1] A cím provokatív és ezért pontatlan. Ráadásul lopott. Valójában a lektűr és a kortárs ifjúsági irodalom tanítása mellett szeretnék érvelni.

Ma a lektűr és a ponyva helyett inkább populáris vagy szórakoztató irodalomról vagy bestsellerekről beszélünk. A németek szigorúbbak, ők a

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Rupp Kornél (1865–1900) a Budapesti Tudományegyetemen folytatta a tanulmányit 1883-tól 1891-ig, bölcsészetet: magyar, német, latin, ógörög nyelvet és irodalmat, jogot és teológiát tanult. 1885-ben belépett a csornai premontrei rendbe, majd 1893-ban kilépett, s áttért a református vallásra, majd 1894-ben megnősült. A tanári pályáját 1888 szeptemberében kezdte Szombathelyen, Keszthelyen egy évig tanított, azután újra Szombathelyen két tanévet. 1891-ben bölcsészetdoktori oklevelet, 1892-ben tanári diplomát szerzett. 1892-ben nagyobb külföldi utazásokat tett. Az 1894/95. tanévtől a budapesti református főgimnázium tanára haláláig, 1900-ig.

1894-ben alapította a Tanulók Lapja című folyóiratot, melynek főszerkesztője és a vezércikkeinek, nagyon sok tanulmányának, elbeszélésének szerzője. A folyóirat 10-15 éves fiataloknak szólt, s a célja az volt, hogy fejlessze őket a gondolataik kifejtésében és a témák önálló feldolgozásában, továbbá bővítse ismereteiket, csiszolja irodalmi ízlésüket. A lap számára írta Molnár Ferenc a Pál utcai fiúk című kisregényét, tanára, Rupp Kornél felkérésére.

Tudományos munkássága is jelentős, fő kutatási témája Gyöngyösi István (1629–1704) költészete volt, és számos történeti művet, tanulmányt, könyvismertetést írt az irodalomtudomány területén.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Az Egyetemi Nyomda a két világháború közötti időszakban az egyik legjelentősebb hazai könyvkiadói és nyomdai vállalattá fejlődött. Elsősorban tudományos munkákat és tankönyveket adott ki, de jelentősek voltak szépirodalmi könyvei is. Az Egyetemi Nyomda megszervezte a Könyvbarátok Szövetsége mozgalmat, lapot adott ki Diárium címmel, illetve az ifjúság olvasóvá nevelése céljából megindította a Könyvbarátok Kis Könyvei (később Könyvbarátok Ifjúsági Könyvei) című sorozatot, illetve egyedi köteteket is jelentetett meg a középiskolás korosztály számára. 1933–1944 között több mint ötven regényt adott ki, kivétel nélkül magyar szerzők műveit. További sajátosság, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve hazai környezetben játszódtak a kötetek. Az egyes könyvek illusztráltak voltak, gondos nyomdai kiállításúak, igényes kötéssel ellátva. A kiadott szépirodalmi munkák egyik célja a hazafias érzés és a konzervatív, vallásos világnézet erősítése volt, illetve ezekhez kapcsolódva a cserkészerények népszerűsítése. Ugyanakkor nemesen szórakoztató történet keretében igyekeztek ezeket a célokat elérni. Az Egyetemi Nyomda ifjúsági regényei – néhány kötetet leszámítva – fiúknak szóltak. A megjelentetett kötetek között voltak történelmi regények, mai témát feldolgozó írások, akadtak fantasztikus könyvek és számos ismeretterjesztő tomus is napvilágot látott. Az akkori korban, vagyis a két világháború közötti időszak fiataljai között játszódó regények hősei többnyire középosztálybeli kamaszok voltak. Voltak művek, melyek felvetették a szociális kérdést is, s néhány könyv a munkásfiatalok kemény világát mutatta be. Ifjúsági könyveivel az Egyetemi Nyomda a fiatalok olvasóvá nevelésében a korszak egyik jelentős műhelyévé vált. Egyes könyvei a magyar ifjúsági irodalom klasszikus alkotásaivá váltak. 

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Jókai Mór (1825–1904), nemzeti irodalmunk központi alakjának megítélése az irodalomtudományban indokolatlanul negatív. Jókai életművének lefokozása a tudományban jórészt előítéleteken nyugszik. Ez az előítéletes felfogás a tudomány területéről leszivárgott a közoktatásba. Jókai háttérbe szorult a Nemzeti alaptantervben, és az érettségi tételek közül is kimaradhat. A tanulmány célja ezen előítéletek cáfolása, bemutatva Jókai írásművészetének értékeit a következő témákban: 1. a romantika és a realizmus kérdése, 2. történelmi múltunk regényeiben és elbeszéléseiben, 3. retorikai műveltsége, 4. stílusművészete, 5. társadalomképe és általános megítélése.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Jókai Mór (1825–1904), nemzeti irodalmunk központi alakjának megítélése az irodalomtudományban indokolatlanul negatív. Jókai életművének lefokozása a tudományban jórészt előítéleteken nyugszik. Ez az előítéletes felfogás a tudomány területéről leszivárgott a közoktatásba. Jókai háttérbe szorult a Nemzeti alaptantervben, és az érettségi tételek közül is kimaradhat. A tanulmány célja ezen előítéletek cáfolása, bemutatva Jókai írásművészetének értékeit a következő témákban: 1. a romantika és a realizmus kérdése, 2. történelmi múltunk regényeiben és elbeszéléseiben, 3. retorikai műveltsége, 4. stílusművészete, 5. társadalomképe és általános megítélése.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Mi is a fantasy? Típus? Műfaj? A fantasy témájú könyvek a legnépszerűbbek manapság, a fantasyről már mindenki hallott, de hazánkban nincsenek kidolgozott rendszertanok ezzel a területtel kapcsolatban. Írásunkban a fantasztikus irodalomról, s a belőle származó fantasy-alműfajokról ejtünk szót. Át kívánjuk tekinteni a fantasztikus irodalom rendszerét, tulajdonságait, a fantasy helyét ebben a rendszerben, az irányzat eredetét, fejlődését, fontosabb szerzőit, hatásaikat. A munka nem könnyű: a magyar irodalmi feldolgozás kevés, az elemző leginkább angolszász forrásokra szorul. Tovább bonyolítja a helyzetet az is, hogy az angol-amerikai teoretikusok maguk sem egységesek az alműfajok meghatározásában, csoportosításában. Azonban a rendszerezés szükséges, hiszen e nélkül a fantasy hazai recepciója semmiképpen sem mehet végbe. Terjedelmi okok miatt cikkünket két részre osztottuk: az első rész a fantasy és a fantasztikus irodalom viszonyával, a második rész a fantasy irányzatainak csoportosításával foglalkozik.

Gyermekkönyv-divatok jönnek, gyermekkönyv-divatok mennek, de a klasszikus tündérmesék mindig velünk maradnak. És ez így is van jól.

Mert a klasszikus tündérmesék^[1] bizonyára tudnak valamit. Valami nagyon fontosat. Ha nem így volna, régen elfelejtődtek volna ezek a viszonylag egyszerű