Határainkon túl

A határainkon túli magyar oktatást bemutató sorozatunkban a bur­genlandi magyar nyelvű oktatásról szóló beszélgetés képet ad arról, hogy az ott élő magyarok számára milyen lehetőségek kínálkoznak anyanyelvük, kultúrájuk megőrzésére. A beszélgetés azonban nemcsak erről nyújt információkat, hanem az osztrák oktatási rendszeren belüli nemzetiségi oktatás néhány érdekes sajátosságára is rávilágít.

A szerzők kárpátaljai diákokkal folytatott beszélgetések és egy kérdőíves felmérés eredményei alapján képet alkotnak arról, hogy milyen személyiségvonások, értékválasztások, motivációk és elvá­rások jellemzik a kisebbségben felnövekvő fiatalokat. Vizsgálódásuk tapasztalatait azért adják közre, hogy segítsék a magyar tannyelvű iskolák tanárainak személyiségformáló munkáját.

Romániában is tekintélyes számú roma népesség él. A tanulmány bemutatja, milyen módon kezelik Romániában a romák iskoláztatásában általánosan jelentkező problémákat. Beszámol a roma tanulók szegregált és integrált oktatásának problémáiról. A kirajzolódó kép sok rokon vonást mutat a hazai helyzettel. Romániában is a roma fiatalok rendszeres iskolába járásának biztosítása és a tanulási motiváció fenntartása jelenti a legnagyobb problémát, és ott is komoly hátráltató tényezők a romákkal szembeni előítéletek.

Magyarországon természetesnek vesszük, hogy távoli földrészekre szakadt honfitársaink olykor kimagasló sikereket érnek el az élet különböző területein. Külföldön is jól ismert, magyar származású tudósok és művészek sokasága öregbíti hazánk hírnevét. Szerencsére az iskola sem maradt ki a sorból. Talán kevésbé közismert, hogy dél csillaga alatt, a távoli Dél-Amerikában is működik két, nagy hírű magyar iskola, a Buenos Aires-i Escuela Del Sol (Napiskola) és a most bemutatásra kerülő Saão Pauló-i, Colégio Santo Américo, vagyis a Szent Imre Gimnázium.

A tanulmány szerzője többféle szempont alapján tekinti át a vezetői stílusok lehetséges csoportosítását. Részletesen elemzi a feladat-, illetve beosztottcentrikus vezetői magatartás sajátosságait, azt vizsgálja, hogy különböznek-e a feladatcentrikus és a beosztottcentrikus magatartást tanúsító vezetők személyiségjellemzői, és van-e összefüggés a temperamentum és az alkalmazott vezetői stílus között. A Szlovákia magyar lakta járásaiban végzett empirikus kutatás alapján pedig választ ad arra a kérdésre is, hogy a vezető személyisége meghatározza-e vezetési stílusát.

A tanulmány arra keres választ, hogy az oktatás, a tanulás, az iskola „életszerűvé” tétele hogyan jelenik meg a mindennapi romániai magyar oktatás gyakorlatában, és milyen lehetőségeket, fogódzókat kínálnak a közoktatás tartalmi szabályozásának alapdokumentumai ezen a téren. A kérdés azért érdekes, mert a hazai tapasztalatok is arra utalnak, hogy a mindennapi élet jelenségeinek, az emberről való tudásnak a beáramlása az iskolába szorosan összefügg a társadalom nyitottságával, a demokrácia kultúrájával s ezzel összefüggésben az iskola autonómiájával. A szerző azt is elemzi, hogy milyen oktatási-nevelési keretek szükségesek ahhoz, hogy az önismeret kialakulását segítő kötetlenebb nevelési-oktatási módszerek, mint például a tanulók közötti vita, az egymás személyiségének megismerését szolgáló beszélgetések beépülhessenek a pedagógiai gyakorlatba.

A tanulmány röviden áttekinti a romániai cigány gyerekek oktatási rendszerben elfoglalt helyét, s az azt meghatározó tényezőket. A problémát a romániai nemzeti-etnikai oktatáspolitika kontextusrendszerébe ágyazva mutatja be. Részletesen elemzi a cigány gyerekek iskolai részvételének növelése érdekében kidolgozott nemzeti romaprogram oktatásra vonatkozó részét, kiemelve annak pozitívumait és veszélyeit egyaránt.

A tanulmány ismerteti a kárpátaljai főiskola tíz évének történetét, működésének fontosabb mozzanatait, amelyek támpontot adhatnak az intézmény belső életének és szakmai fejlődésének megértéséhez. A főiskola létrehozásának egyik legfontosabb célja az volt, hogy tanárokat képezzen Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiba a tanárhiány problémájának megoldására. Az itt végzett hallgatók közel 71%-a a szakmájának megfelelően helyezkedett el, legtöbbjük (91%) ugyanabban az évben, amikor befejezte a tanulmányait. A végzettek kb. 80%-a nem is próbálkozott külföldi álláskereséssel, hozzájárulva a kárpátaljai magyar oktatás megmaradásához és fejlődéséhez. A főiskola segíti a magyar fiatalok képzettségi szintjének növelését, javítja felsőoktatásba kerülésük esélyét.

^[1]A szerző a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként Szatmárnémetiben működő magyar nyelvű főiskola létrejöttét és jövőbeni perspektíváit vizsgálta, elsősorban a magyar kisebbség szemszögéből. A kutatás narratív interjúkra és dokumentumelemzésre épült, amelyek

A tanulmány^[1] a romániai magyar tannyelvű iskolákban sorra kerülő államnyelv és idegen nyelv tanulási motivációinak összehasonlító elemzését mutatja be egy 2007–2008-as tanévben végzett empirikus kutatás eredményei alapján. A cikk bevezető része a tanulmányozott népesség demográfiai és nyelvi