Címoldalon

A Kisnánai Szent Imre Általános Iskola tantestülete az elsők között vezette be a Komplex Alapprogramot (KAP). Az első reakciókról, motivációjukról és a tanév tapasztalatairól Szlama Tiborné intézményvezetőt kérdeztük.

Ki macskakaparással ír, ki gyöngybetűkkel. Ez utóbbi csoportba tartozók számára a Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban évek óta sikerrel rendezik meg a „Szépírás a kézírás” versenyt. E megmérettetésről és a szépírással kapcsolatos egyéb kérdésekről a korábbi évek egyik győztesével, Inger Mirával, a Budapesti Operettszínház dekoratőr gyakornokával beszélgettünk.

Gyermekeink egyre romló olvasási és szövegértési készsége fényében az olvasás és az agyi folyamatok kapcsolata nem maradhat pusztán elvont kutatások tárgya, hanem mindannyiunkat érintő kérdés kell hogy legyen. A téma egyik legnagyobb hazai szaktekintélye, Csépe Valéria akadémikus, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központjának kutatócsoport-vezetője ismerteti a szakterület legfrissebb eredményeit, lehetőségeit, s közben számos olyan izgalmas kérdésre is kitér, mint hogy létezik-e egyetlen jó olvasástanítási módszer, mennyiben más a humán és a természettudományos tárgyak szövegértése és képi világa, létezik-e korszerű diszlexiateszt, és miként támogatja a zene a matematikai kompetenciák fejlődését.

Huszonhat éves, tizenkét nyelven beszél, és még ennél is több nyelven ért Muszka Katalin. A felvidéki lány inspiráló példaként áll diákok és pedagógusok előtt, olyannyira, hogy 2015-ben az 50 tehetséges magyar fiatal mentorprogram kiválasztottja lett. Élettörténetének tükrében nyelvekről, módszerekről és ambícióiról beszélgettünk Katival.

Nyitottság, empátia, elhivatottság és természetesen sok év szakmai tapasztalat – ezek a jó szaktanácsadó ismérvei. Kuti Zsuzsa, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) idegen nyelvi vezető szaktanácsadója a pedagógusi pálya csaknem minden állomását végigjárta – a kisgyermekek nyelvoktatásától a tanár kollégák szakmai fejlődését elősegítő szaktanácsadásig –, s bizton állítható: a fenti tulajdonságok mindegyikével rendelkezik. Interjúnkban pályájáról, a szaktanácsadás mibenlétéről, újszerű voltáról, valamint a szaktanácsadói lelkületről kérdeztük.

Idén először szervezett Gyerekegyetemet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), mégpedig akkora sikerrel, hogy jövőre is megrendezik. A 9–14 éves korosztály számára szervezett ötnapos rendezvény célja az volt, hogy már gyermekkorban kedvet csináljon a természettudományokhoz, megmutassa az egyetemen szerezhető tudás keresztmetszetét: a fizikai alapjelenségektől a matematikán, a kémián és az informatikán át egészen a pénzügyekig. Az ifjú hallgatók maguk is kísérletezhettek, az utolsó napon pedig bemutatták projektfeladatukat, és átvehették a Gyerekegyetem elvégzését igazoló oklevelüket.

Az „óvódapedagógus-dinasztia” alapítója, Majdán Ferencné Margó néni 1973-ban kezdte pályáját a kompolti óvodában. Voltaképpen már kiskorában bizonyossá vált számára, hogy a későbbiekben gyerekekkel kíván foglalkozni – bár ő maga mindössze két hétig járt óvodába, annyira nem tudta megszokni az idegen környezetet. Az egykori félénk kislányt talán ez is befolyásolta a pályaválasztásban: meg akarta mutatni, hogy igenis létezik olyan óvoda, amelyre örömmel gondolnak a gyerekek.

Huszonöt évvel ezelőtt alakította meg Csík János a bandáját Kecskeméten. Hosszú évek kitartó munkájával elérték, hogy megbecsült tagjai lettek a magyar népzenész közegnek. Szabó Attila belépése után viszont valami megváltozott. Attila kezdeményezésére eretneknek tűnő kísérletezésbe fogtak: ismert popdalokat alakítottak át kvázi népdalokká. Nem pusztán eljátszották a Quimby, a Kispál és a Borz, a Tankcsapda vagy az LGT dalait, hanem autentikus népzenei motívumokkal ötvözték azokat.

A végeredmény minden kételkedést elsöpört: zenei „alkimista” munkájuk eredményeképp rengeteg olyan emberrel ismertették meg a magyar népzene szépségeit, akiket korábban hidegen hagyott ez a világ. A szakma is elismerte munkásságukat: Fonogram- és Prima Primissima-díj után idén Kossuth-díjat kaptak.

A zenekar két meghatározó tagjával, Csík János és Szabó Attila prímásokkal beszélgettünk iskolai éveikről.

A kétszáz esztendeje született báró Eötvös József nemcsak korának egyik legkiválóbb regényírója, hanem egyik legolvasottabb és legműveltebb személyisége és államférfija volt. Pedig – mint ahogy az ismert anekdotát eddig legteljesebb életrajzának írója, Ferenczi Zoltán 1903-ban felidézte –, amikor az eminens magántanuló 11 évesen a budai gimnáziumba került, egy zsidó fiú kivételével mindenki

Mondják, a nagy tudású emberek mind szerények. A Bolyai, Neumann, Erdős Pál nyomdokán haladó Lovász László professzorra ez sokszorosan igaz. Az ELTE TTK campusán nyüzsgő élet zajai nem jutnak el csendes dolgozószobájához, melynek ajtaján kilépve fogad. Ideje szűkre szabott, így azonnal a tárgyra térünk. Higgadtan, csöndes szóval, derűs nyugalommal magyaráz, igyekezvén közérthetővé és szerethetővé tenni a matematika sajátos világát. Szerinte a matematika ereje abban rejlik, hogy egyszerre királynő és szolgálóleány:  a saját feje után megy, de közben figyel arra, milyen szolgálatot tehet más tudományágaknak.