Aktuális

Interjúalanyunk több mint egy évtizede tölt be különböző oktatáspolitikai vezetői tisztségeket. Ez idő alatt számtalan változás következett be a magyar oktatás helyzetében. A koronavírus-járvány idején nagyon sokat láthattuk a televízióban, gyakran adott interjút különböző sajtóorgánumoknak, segítve az otthon tanuló gyerekeket és az otthonról dolgozó pedagógusokat. Idén nagy sajtónyilvánosság közepette új életpályamodellt fogadott el a magyar országgyűlés, valamint kidolgozták az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár lapunknak adott interjújában arról beszélt, milyen folyamatokat figyelhettünk meg a koronavírus-járvány óta a hazai érettségi rendszerben, elemezte a digitális kompetenciamérést, valamint beszámolt arról is, milyen koncepció mentén dolgozták ki az új életpályamodellt.

Az Európa Tanács által életre hívott EuroClio – European Association of History Teachers 2023. április 19–23. között nemzetközi konferenciát szervezett a litvániai Vilniusban. A Vilniusi Egyetemen és a Karalienés Mortos iskolában szervezett előadásokra és műhelyekre több mint 140 résztvevő érkezett az EuroClio 50 európai, amerikai, ázsiai és afrikai tagszervezetéből.

A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete 2023. március 10-én nemzetközi ünnepi konferenciát szervezett a 70 éves professzor, Csapó Benő tiszteletére. A rendezvényre a világ minden tájáról érkeztek kollégái, pályatársai, tanítványai, hogy köszöntsék őt. A konferencia keretében kilenc hazai és külföldi pályatárs előadása hangzott el, fókuszba állítva a közös kutatási, szakmai, felidézve személyes kapcsolódásaikat.

A Pécsi Tudományegyetem adott otthont a XXXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia három szekciójának is: a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekciónak (TTT), a Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekciónak (PEPAK), valamint a Testnevelés- és Sporttudományi Szekciónak (TST). A Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció Szekszárdon

Az Oktatási Hivatal (OH) évről évre számos jogi és hatósági eljárást folytat le, valamint a pedagógusokat, intézményeket és fenntartóikat érintő különböző fejlesztéseket valósít meg továbbképzéseket és minősítéseket szervez. Szükségszerű, hogy ez a sokrétű szerep- és feladatkör jól koordinált és feladatorientált legyen. Az utóbbi egy év eseményeiről Brassói Sándorral, az Oktatási Hivatal elnökével beszélgettünk.

Kiemelkedően sokan szeretnének felsőfokú végzettséget szerezni a 2023/2024-es tanévben, mellyel párhuzamosan a felvételi követelmények is jelentősen megváltoztak a korábbi évekhez képest. Az emelt szintű érettségi már nem általános bemeneti feltétel, azonban továbbra is kiemelt fontosságú mind a jelentkezők kompetenciái, tudásszintje okán, mind a pontszámítás, mind a későbbi felsőoktatási tanulmányok vonatkozásában. Az egyetemek szerepe nőtt azáltal, hogy nagyobb részt vállalnak a hozzájuk felvételizni vágyó diákok felvételi követelményeinek meghatározásában. A felvételi eljárás jelenéről és jövőjéről beszélgettünk dr. Vanó Renátával, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettesével.

Okostankönyvek, digitális feladatgyűjtemények, nemzetiségi, valamint SNI-s tanulóknak kidolgozott kiadványok, továbbá az új Nemzeti alaptantervnek megfelelő taneszközök is elkészültek az Oktatási Hivatal (OH) most zárult projektjében. Az EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001: A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés című projekt az Európai Unió 6,483 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásából valósult meg.

Szöveg: Nagy Gábor Dániel, Belügyminisztérium, Köznevelési Államtitkárság
 

A Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.214/2020/10. számú II. fokú ítéletével (I. fok az Egri Törvényszék 12.P.20.166/2014/96. számú ítélete) arra kötelezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy

„2021. január 1. napjától kezdődően öt éven keresztül minden naptári évben vizsgálja