A hónap témája

Az idei érettségi több szempontból is rendhagyónak tekinthető. Diákokat és egy igazgatót kérdeztünk az érettségire való felkészülésről, a vizsgák megszervezéséről, a feladatokról, jövőbeni terveikről.

Hamarosan kiderül, hogy a felsőoktatásba jelentkezők közül kit, hová és hány ponttal vettek fel. Az idei felvételi tendenciáit és a számok mögött meghúzódó tágabb összefüggéseket dr. Vanó Renátával, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettesével tekintettük át.

Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala 1999 óta tevékenykedik az oktatási szereplők jogi biztonságának megőrzése érdekében. A jelenlegi időszak számos jogi, szabályozási kérdést is felvetett az oktatás területén. Ezek megoldási lehetőségeiről és a szereplők rendkívüli helytállásáról számolt be lapunknak az oktatási ombudsman.

A magyar érettségi egyszerre játszik jelentős szerepet a köznevelés és a felsőoktatás területén. A középiskolát elvégzők számára a koronavírus-járvány időszaka alatt is biztosítani kellett a felsőoktatás világába történő bejutás gördülékeny lehetőségét. Az idei érettségit érintő szakmai álláspontokról és társadalmi véleményekről Nagy Zoltán, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. oktatási üzletágvezetője számolt be.

Melyik középiskola lesz sikeres, mire alkalmas a tehetséggondozás, melyik diák képes későbbi életútútja során megfelelő egzisztenciát teremteni? Mások mellett ezeket a kérdéseket jártuk körül dr. Hermann Zoltánnal, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársával.

Az érettségi és az egyetemi felvételi kérdésköre számos gyermeket nevelő család számára jelentett az elmúlt hetekben, hónapokban különös izgalmakat. A karrierépítés kapcsán dr. Reisz Terézia kutatót, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott oktatóját kérdeztük egy kevéssé ismert képzési területről, a felsőfokú szakképzésről.

A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet a tavaszi érettségi időszakát is jelentősen befolyásolta. A Kormány döntése értelmében az idei évben csak különleges egészségügyi előírások mellett és a legtöbb esetben csak írásban lehet érettségi vizsgát tenni. Az alábbiakban a vizsgák megszervezésének hátterét mutatjuk be.

Egy nappal a tantermen kívüli, digitális munkarend bejelentését követően jött létre a tanárszakos hallgatókat és a pályán lévő pedagógusokat összekötő online közösség. A beszélgetés elkészültéig több ezer taggal rendelkező csoportban digitalizált tananyagokat, jó gyakorlatokat, felhasználási segédleteket osztanak meg, illetve nyújtanak személyre szabott segítséget pedagógusoknak.

A távoktatás újfajta pedagógiai megközelítést kíván a tanároktól, két területen pedig – az alsó tagozatos kisdiákoknál és a készségtárgyak vonatkozásában – különösen nagy kihívást jelent. Péterffy Ágnes, a budapesti Hegedüs Géza Általános Iskola tanítója saját gyakorlata alapján mutatja be, hogy a sikeres rajz- és technikaoktatás, valamint a szervezett szabadidő tartalmas eltöltése a nehezítő körülmények esetében sem lehetetlen.

Egyszerűen fogalmazva a gamification a játékelemek használata olyan nem játékos környezetben, mint például az oktatás. De honnan ered a jelenség, mit jelent ez a hétköznapi oktatásban? Barbarics Mártával, matematika–angol szakos tanárral, a téma egyik hazai kutatójával beszélgettünk a gamification jelenségéről.